CEO logo
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
   
  2017. november 24. péntek 00:25  
CEO
Hírek
Konferenciák
CEO Pályázati Iroda
Akciók
Előfizetés, megrendelés
Impresszum
Szerkesztőbizottság
Médiaajánlat
Állásajánlat
Rovataink
CEO - Archivum
CEO - Online
Rendezvényajánló
Recenziók
PR
Tanulmányok
< November 2017 >
Ke Sz Cs Sz Va
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
Hírleveleink
CEO Magazin Hírlevele
Tudományos élet Hírlevele

Szakmai partnereink:


Image
Image
Image
2011-02


Szövetségek változó feltételek között
Stratégia
Szövetségek változó feltételek között

Egy sikeres stratégiai szövetséget az fémjelez, hogy pozitív irányba fejlődik a feltételek változásával


A vezetés hagyományos szabályai szerint a konkurencia ellenség, aki ellen védekezni kell. A vállalatvezetők tudatos erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy elhatárolódjanak és védjék magukat más cégektől. Ha olyan képességre volt szükség, ami házon belül nem állt rendelkezésre, megpróbálták a menedzserek kifejleszteni ezt a funkciót, vagy megvásárolták egy olyan cégtől, amely jeleskedett az adott területen.
 A játékszabályok azonban gyökeresen megváltoztak. A vezetők többsége mára felismerte, hogy milyen előnyökkel jár más cégek képességeinek igénybevétele vagy a nem teljes elkötelezettségen alapuló együttműködés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a cégek közötti bizalomra épülő, együttműködő kapcsolatok kölcsönös előnyöket tartogatnak mindkét fél számára. Ugyanakkor a partnerkapcsolatok tartósságát mérő eredménymutatók viszonylag alacsonyak, azok a célok, amelyeket az egyes vállalatok a szövetség útján kívánnak elérni, csak kis mértékben valósulnak meg. A kudarcok magas aránya bőséges tudásalapot biztosít a sikeres stratégiai szövetségeket elősegítő tényezőkkel kapcsolatban.
David Connell 2006 óta a Cambridge-i Egyetem Vállalatkutatási Központjának vezető munkatársa. Korábban a cambridge-i székhelyű TTP Ventures alapító igazgatója volt. Ez a kockázatitőke-alap főleg a korai szakaszában tartó tudományos és technológiai tevékenységet folytató cégekre szakosodott. A finanszírozáshoz szükséges tőkét a Boeing, a Siemens és pénzügyi intézmények biztosítják. 1989-től 1997-ig Connell a TTP Group stratégiai divíziójának vezetője volt, melynek keretében tanácsadói munkát végzett vállalatok széles köre számára a technológia, az innováció és a vállalatfejlesztési stratégia felhasználásáról. Ilyen volt többek között a Shell, a BP, a Nortel, az ICI, a Barclays Bank és a Cambridge-i Egyetem. Napjainkban a TTP Capital Partners keretében betöltött igazgatói és igazgatótanácsi posztját kapcsolja össze egyetemi kutatásaival.

Ebben az interjúban a CEO Magazinnal beszélget azokról a kritikus sikertényezőkről, amelyek lehetővé teszik, hogy egy szövetség proaktívan reagáljon aszerint, ahogy a feltételek alakulnak.

Hivatkozás a cikkre:

Szövetségek változó feltételek között. CEO Magazin XII. évf. 2011. év 2. sz. 4-7. pp

 
Vezetői hatástöbbszörözés a vállalati innovációban
Minőség és Innováció
ImageDr. Henkey István – Dr. Kürtösi Zsófia – Dr. Vilmányi Márton:
Vezetői hatástöbbszörözés a vállalati innovációban

avagy a vezetés minősége, mint a vállalati innováció motorja

Az már elfogadott paradigma, hogy a vállalati innováció nélkülözhetetlen napjaink vállalati mûködésében és fejlődésében. A környezet és a versenytársak kihívásai, a piacért folytatott permanens küzdelem mind-mind a folyamatos és eredményes innováció kikerülhetetlenségét támasztják alá. De mitől működik jól és eredményesen a vállalati innováció? Mitől lehet igazán versenyképes? Ezekre a kérdésekre keres és ad egyfajta választ jelen tanulmány, amikor a vezetés teljesítményének domináns elemét, a hatástöbbszörözést vizsgálja a vállalati innovációval kapcsolatosan. A tanulmány kitér a vezetés minőségére, és konkrét – akár vezetői munkaköri leírásnak is felfogható – elvárásokat és felelősségeket fogalmaz meg a vezetés innováció-orientáltságára vonatkozóan.

Hivatkozás a cikkre:

Henkey I.– Kürtösi Zs. – Vilmányi M.: (2011): Vezetői hatástöbbszörözés a vállalati innovációban, avagy a vezetés minősége, mint a vállalati innováció motorja. CEO Magazin, XII. évf. 2. szám. 8-14. pp

 
A konfuciuszi örökség
Humán erőforrás
ImageDr. Barta Tamás:
A konfuciuszi örökség

Az ifjú felment a hegy tetejére, ahol a bölcs üldögélve elmélkedett. Így szólt hozzá: Mester! Miért kell tanulni? Mire a bölcs mosolyogva megkérdezte: Te miért eszel minden nap? Mert másként nem tudok élni. A kérdésre, ifjú barátom, önmagadnak adtad meg a választ!

Hivatkozás a cikkre:

Barta T. (2011): A konfuciuszi örökség. CEO Magazin, XII. évf. 2. szám. 15-17. pp

 
Az irányítás átvétele
Humán erőforrás
Az irányítás átvétele

Hogyan tehet szert a szükséges ismeretekre és befolyásra a menedzser új munkakörben?

Új pozícióban soha nem volt akkora a vezetőkre nehezedő nyomás, hogy azonnal felvegyék a fordulatszámot, mint napjainkban. A kudarc ára pedig igen nagy, a cégre és a vezető karrierjére nézve egyaránt. Az új munkára való átállás mindig kritikus  időszak, mert ilyenkor a hozott intézkedések közötti minimális különbség nagy hatással lehet az eredményekre. Mivel a vezetőknek nincsenek részletes ismereteik az előttük álló kihívások mibenlétéről, új beosztásuk első hónapjaiban a legsebezhetőbbek. Felmerül a kérdés, mennyit érne a cégeknek, ha a fontos pozícióba lépő menedzserek gyorsabban vennék kezükbe az irányítást.

 John Gabarro a Harvard Business School nyugalmazott tanára és UPS alapítványi professzora, szakterülete a HR szerepe a szervezeti viselkedésben. Kutatásai elsősorban a professzionális szolgáltatásokat nyújtó szervezetekre, a menedzserek hatékonyságára és a vezetőutódlás témakörére összpontosulnak. Nyolc könyv szerzője illetve társszerzője, köztük olyanoknak, mint a Breaking Through (Áttörés), amely George Terry díjat is nyert. Ezt a kitüntetést az Academy of Management ítéli oda azoknak a szakembereknek, akik kiemelkedően járultak hozzá a menedzsment elméletének és gyakorlatának továbbfejlesztéséhez. További munkája a The Dynamics of Taking Charge (Az irányítás átvételének dinamikája), amely elnyerte a New Perspectives in Leadership díjat. A  Wall Street Journal ezt  a könyvet az év egyik legjobb üzleti tárgyú mûvének ítélte. Gabarro a McKinsey Foundation és a Johnson Smith Knisely Foundation díját is megkapta a felső szintű vezetés tárgykörében végzett kutatásaiért. A legutóbbi időben a Harvard Business School felső szintű menedzsment-oktatási programjának igazgatója. Tanácsadói munkája során olyan cégekkel dolgozott együtt, mint a Citigroup, az Ernst & Young, az IBM és a General Electric.

A The Dynamics of Taking Charge (Az irányítás átvételének dinamikája) címû könyvéből merítve Gabarro itt az irányítás átvételének kritikus sikertényezőiről beszél.

Hivatkozás a cikkre:

John Gabarro (2011): Az irányítás átvétele. CEO Magazin, XII. évf. 2. szám. 18-21. pp

 
A részfoglalkoztatás dilemmái
Tudásmenedzsment
ImageSzalai Piroska:
A részfoglalkoztatás dilemmái

Helyzetkép, okok és összefüggések az EU országaiban


Ahogy a CEO Magazin 2011. évi 1. (előző) számában megjelent cikkben már kifejtettük, ha növelni szeretnénk a foglalkoztatást, két dologra fokozott figyelemmel kell lennünk: növelni kell a foglalkoztatható korosztályok tanulási (lifelong learning) aktivitását, és a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét is szélesebb kör számára kell elérhetővé és vonzóvá tenni. Az első területtel részletesen foglalkoztunk az előző cikkben. Most a részfoglalkoztatás összefüggéseit elemezzük.

Hivatkozás a cikkre:

Szalai P. (2011): A részfoglalkoztatás dilemmái. Helyzetkép, okok és összefüggések az EU országaiban. CEO Magazin, XII. évf. 2. szám. 22-26. pp

 
A KOMÁROMI SELYE JÁNOS EGYETEM ABSZOLVENSEINEK MIGRÁCIÓS HAJLANDÓSÁGA
Melléklet
ImagePhDr. Szabó Ingrid:
A KOMÁROMI SELYE JÁNOS EGYETEM ABSZOLVENSEINEK MIGRÁCIÓS HAJLANDÓSÁGA

A tanulmány összefoglalja a migráció fogalmának magyarázatait, definícióit és a kapcsolódó elméleteket. A munkaerő mobilitása kapcsán foglalkozik a munkaerő ingázásával, amely a vizsgált térségben nagymértékben jellemző.

Az egyes migrációs elméletek szerint a vándorlás jellemzőbb a fiatal korosztályokra: jellemzően kisebbek a pszichés terheik, és nagyobb hozadékra számíthatnak. Kutatásunkban azt mértük fel, hogy ezen elméletek mennyire érvényesek a Selye János Egyetem végzős hallgatói esetében. Kérdőíves kutatással vizsgáltuk, hogy milyen elképzelésük van a jövőjükről, hogyan látják munkaerő-piaci érvényesülésük lehetőségeit. Felmértük, hogy milyen arányban tervezik a jövőbeli munkavállalást külföldön, milyen motivációval és célokkal indulnak el, mely országokat részesítik előnyben, és milyen hosszúra tervezik a külföldi tartózkodást. A migrációs hajlandóság felmérésekor vizsgáltuk a nemek, végzettség-típus és lakhely szerint tapasztalható különbségeket is.

Migrációs elméletek: okok és magyarázatok
Az a folyamat, melynek során az egyének vagy csoportok tartósan, huzamosan lakókörnyezetet, illetve társadalmat váltanak – a migráció. Az évszázadok óta szinte észrevétlenül folyó munkaerő-migráció a népességmozgás tipikus esete, de szintén évszázados múltra tekint vissza a vallási, etnikai vagy politikai okokból üldözött személyek migrációja. (Cseresnyés F., 2005)

A munkaerő-piaci mobilitás a munkaerő-kereslet és -kínálat egymáshoz való igazodásának fontos mechanizmusa. Akkor beszélünk munkaerő-mobilitásról, ha a munkavállalók a jobb körülmények, a magasabb bér vagy egyéb okok miatt megváltoztatják munkahelyüket, foglalkozásukat, és ez ideiglenes vagy végleges területi mobilitással (migrációval) is jár. A mobilitási döntések nagyban hasonlítanak az iskolába járással kapcsolatos döntésekhez. Az egyén mérlegeli a változtatás várható hasznát és költségeit. Csak akkor vállalkozik a mobilitásra, ha a várható többlethaszon meghaladja a változtatás pénzbeli és pszichikai költségeit. (Galasi P., 1997)

Hivatkozás a cikkre:

Szabó I. (2011): A komáromi Selye János Egyetem abszolvenseinek migrációs hajlandósága. CEO Magazin, XII. évf. 2. szám. Melléklet

 
A kompetencia, a versenyképesség és a flow
Tudásmenedzsment
Dr. Laáb Ágnes:
A kompetencia, a versenyképesség és a flow1
2. rész

A cikk a versenyképesség egy igen fontos pszichológiai aspektusára, a flow-élményre és a flow-karakterû emberekre hívja fel a figyelmet. A flow adja a versenyképesség legfőbb üzemanyagát, a flow-karakterű emberek pedig sokat tehetnek a versenyelőny megszerzéséért és a versenyképesség tartós fennmaradásáért. Azért lehetséges ez, mert a versenyképesség ma már sokkal inkább a termékek és szolgáltatások mennyiségi és minőségi versenye helyett a képességek, pontosabban a kompetenciák versenyévé vált. Egy cég versenyképességének megtartását és fokozását egyre inkább az segíti elő, ha van legalább egy alapvető kompetenciája, és biztosítja a stratégiai céljait előmozdító kulcskompetenciák magas szinvonalát a stratégiai munkakörökben. Az alapvető kompetencia nem avul el, és a gazdasági válságok sem kezdik ki, lemásolhatatlan és utánozhatatlan. Azért lehetséges ez, mert a nagy hozzáértésû és jártasságú emberek tudása ötvöződik benne a sikerek és kudarcélmények révén megszerzett speciális tapasztalatokkal, biztosítva ezzel, hogy olyan értéket állítson elő a vállalat, amelyben versenyelőnye mindig behozhatalan a követők számára. 

1:  A Szellemi tőke, mint versenyelőny címmel, 2010. jún. 19-én Komáromban, a Selye János Egyetemen megrendezett konferencián elhangzott előadás anyaga. A konferenciát a Lifelong Learning Magyarország Alapítvány (www.lifelonglearning.hu) rendezte.

Hivatkozás a cikkre:

Laáb Á. (2011): A kompetencia, a versenyképesség és a flow. 2. rész. CEO Magazin, XII. évf. 2. szám. 27-34. pp

 
A vezetői kompetencia analizáló és szintetizáló tudáselemei
Tudásmenedzsment
ImageProf. Dr  habil. Veszeli Tibor:
A vezetői kompetencia analizáló és szintetizáló tudáselemei

A céltudatos vezető saját tudására és tapasztalataira támaszkodva, valamint a hatáskörébe tartozó személyi és anyagi tényezők elemzésével – a logika együttes szabályainak alárendelve – hozza létre az eredményes vezetéshez szükséges, hatékony tudásbázist. A rendszerszemléletű vezetői tevékenység az analizáló és a szintetizáló tudáselemek átgondolt bevonásával, megosztásával és felhasználásával valósítható meg.

Hivatkozás a cikkre:

Veszeli T. (2011): A vezetői kompetencia analizáló és szintetizáló tudáselemei. CEO Magazin, XII. évf. 2. szám. 35-39. pp

 
KAIZEN a rejtett tartalék
Tudásmenedzsment
Dr. Németh Balázs:
KAIZEN a rejtett tartalék

Sok vállalkozás az emberi erőforrást is úgy kezeli, mint bármely egyéb eszközét, amelyet adni-venni lehet. Ha kell, felveszek 200 embert, ha nincs szükség rájuk, elbocsátok 400-at. Sőt, fel sem vesszük az embereket, bérmunkásként alkalmazzuk őket, amikor épp szükséges. Ez a szemlélet rövid távon számos anyagi előnnyel járhat, hosszú távon viszont egy jelentős potenciáltól fosztja meg a vállalatot: az elkötelezett, kreatív dolgozók adta teljesítmény-többlettől.

Hivatkozás a cikkre:

Németh B. (2011): Kaizen - a rejtett tartalék. CEO Magazin, XII. évf. 2. szám. 40-41. pp

 
The role of scenarios in business strategy-making
Eredetiben

Helping companies evaluate alternative futures

Although they have existed as a planning tool for over 40 years, scenarios have increasingly become popular among companies as a way to think about long-term futures in strategy-making.

Stephen Millett is the founder and president of Futuring Associates LLC, a Columbus, Ohio-based futures consultancy. An internationally respected practitioner of trend and scenario analysis, he previously spent 27 years as Resident Futurist at the Battelle Institute, the world´s largest non-independent R & D organization where he managed over 100 major futuring and visioning projects for clients in North America, Europ and Asia. Here, he shines a light on the use of scenarios in the business strategy process and the insights scenarios can offer.

Hivatkozás a cikkre:

Millett, S. (2011): The role of scenarios in business strategy-making. CEO Magazin, XII. évf. 2. szám. 42-44. pp

 
OLVASTA MÁR?
Könyvismertető

Ed Oakley – Doug Krug: Korszerű változásmenedzselés (Bagolyvár Kiadó)

1. MIRÕL SZÓL EZ A KÖNYV?
Ez a könyv a világ egyre gyorsuló gazdasági-piaci változásainak követéséhez, kezeléséhez, káros hatásainak elhárításához, enyhítéséhez szükséges paradigmaváltásról szól – a vállalatvezetõi tevékenységben. A paradigmaváltások pedig soha nem kényelmes elhatározások, hanem kényszerek. Felismerésüket és bevezetésüket nagyon sok kár, veszteség, sõt összeomlás szokta megelõzni a gazdaság, a vállalkozások területén. Larry Wilson elõszavát olvasva még közelebb kerülhet a könyv témájához:

Hivatkozás a cikkre:

Kőrösi K. (2011): Olvasta már? ÉrdeM/Kes! (Ed Oakley – Doug Krug: Korszerű változásmenedzselés). CEO Magazin, XII. évf. 2. szám. 45-46. pp


A hatékony marketingkommunikáció érdekében

Fazekas Ildikó, Harsányi Dávid:
Marketing-kommunkáció érthetően
Szókratész Külgazdasági Akadémia, 2011.

A szervezet sikerének sok összetevője van. A vezető, az üzletember sikerét az biztosítja, hogy készen áll nagyban gondolkodni, átlátni a szerteágazó folyamatokat, elemezni, szervezni, irányítani, használni a piacbefolyásolási módszereket, eligazodik a vállalati és a márka- (pl. a HR) kommunikáció területén. Ehhez biztos tudás, jó vezetői képességek és jó kommunikációs készség szükséges.

Hivatkozás a cikkre:

Krisztián B. (2011): A hatékony marketing-kommunikáció érdekében. CEO Magazin, XII. évf. 2. szám. 47-48. pp


Lean szótár
Kosztolányi János és Schwahofer Gábor
összeállítása

A lean egyre jobban terjed kis hazánkban. Manapság már szinte nem is létezik olyan, magát tájékozottnak tartó vezető, aki legalább ne hallott volna róla. Kezdeti népszerûsítése során próbálták meghonosítani a „karcsúsítás” kifejezést, ami tulajdonképpen a szó szerinti fordítás lenne. Ma már igyekszünk kerülni ezt a megnevezést, mivel szeretnénk elhatárolódni a korábban elterjedt félreértelmezéstől, mely szerint egy céget úgy lehet „karcsúsítani”, ha megválunk a munkaerő egy bizonyos százalékától.  Mi is hát a lean?

Hivatkozás a cikkre:

Kosztolányi J. (2011): Lean szótár. CEO Magazin, XII. évf. 2. szám. 49. p

 
Rss FeedReader
 
News Titles
Feed Sources
Fetch/Save Feed
Your Saved Feeds
http://www.kormany.hu/rss/hu/hirek
http://www.kormany.hu/rss/hu/dok
http://www.kormany.hu/rss/hu/videok
http://www.nfu.hu/rssfeed.php?type=kozlemenyek
http://www.lifelonglearning.hu/lllma_feed.xml
http://www.tpf.hu/rss.php
You need to login first!
Kutatások, felmérések

Népszerű cikkek

Hirdetések

FeltűNŐsiker program csak hölgyeknek

Image
 

 
 
Image
Tudástőke Konferenciák


     
 
© 2017 CEO - A gazdasági intelligencia magazinja
 

Piac- és HR kutatások

www.e-benchmark.hu a CEO Magazin kiemelt támogatója.
A CEO magazin szerkesztőségének számítógépeit a CEO vírus vírusirtó védi.
G-Data