CEO logo
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
   
  2018. június 19. kedd 09:43  
CEO
Hírek
Konferenciák
CEO Pályázati Iroda
Akciók
Előfizetés, megrendelés
Impresszum
Szerkesztőbizottság
Médiaajánlat
Állásajánlat
Rovataink
CEO - Archivum
CEO - Online
Rendezvényajánló
Recenziók
PR
Tanulmányok
< Június 2018 >
Ke Sz Cs Sz Va
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
Hírleveleink
CEO Magazin Hírlevele
Tudományos élet Hírlevele

Szakmai partnereink:


Image
Image
Image
2010-03
Intelligens Inverz Innováció 4. rész
Marketing
"3 I” (Intelligent Inverse Innovation)

A leaderek szerepe a laterális
innovációk illesztésében
 

4. rész

Előző cikkeinkben több szempontból megvizsgáltuk az intelligens inverz innovációval  elérhető, ügyfélnek nyújtott értéket: a laterális gondolkozásmód és az innováció kapcsolatában az innovációs trendek fejlődését, újszerű megközelítését, a laterális innovációk értékesítésnövelő hatását.
Összefüggésrendszerében vizsgáltuk a ”folyamatkezelt” kreativitás és a laterális innováció fenntartható versenyelőnyt generáló multiplikátor-hatását, valamint a laterális innovátorok személyiségjegyeit. Az individuális megoldások felértékelődését, a laterális innovátorok sikeres eszköztárának alkalmazását a lehető legmagasabb vevőérték biztosítása céljából, a ”3I” keretében elemeztük. Bemutattuk egy laterális innovátor nonprofit szférában is sikeresen alkalmazott módszereit, valamint vázoltuk a laterális gondolkodásmód SWOT-analízisét.
Jelen cikkben a témát összekapcsoljuk a bizalom, a vállalati kultúra, a leader fogalmával, hiszen az ilyen típusú innovációk ösztönzése és a szervezetbe való integrálása az emberi tényezők felülértékelődését igényli, és egyben eredményezi is.

 
Változnak az idők a professzionális szolgáltatóknál
Marketing
Változnak az idők a professzionális szolgáltatóknál
Marketingfeladatok és lehetőségek

Interjú David Gumpert-tel

Volt idő, mikor ügyvédnek vagy könyvelőnek lenni az elképzelhető legkényelmesebb és legbiztonságosabb karrierek egyike volt. Az első években keményen kellett dolgozniuk, hogy partnerré váljanak. Aztán olyan pozícióba kerültek, amely busás jövedelmet biztosított számukra munkaviszonyuk hátralevő idejére, a siker összes velejárójával együtt. A cégnél, melyet szolgáltak, tisztelték őket jó kapcsolataik miatt – melyek gyakran évtizedeken át kitartottak. Senki sem vitatta el tőlük tiszteletdíjukat, sőt, ügyfeleik néhány esetben még cégük igazgatótanácsába is beválasztották őket. De sokuknak azok közül, akik még ma is a professzionális szolgáltatások terén mozognak, a dicsőség mára a múlté. Korunk túlságosan viharos a könyvelők, ügyvédek, tanácsadók, architektek, állásközvetítők és egyéb szolgáltatási szakemberek számára, szerte az egész világon. Egy sor tendencia összejátszása folytán egyre kisebb az üzlet, és egyre nagyobb a bizonytalanság. A nagyvállalati méretcsökkentés visszavetette a könyvelő- és tanácsadó cégek, valamint a fejvadászok iránti igényt. Ennek az lett a következménye, hogy egyre több szolgáltatási szakember vonta le azt a jogos következtetést, miszerint több figyelmet kell fordítania a marketingre. Többnyire olyan témákba ugrottak fejest, mint a stratégia- és módszerfejlesztés, de eközben nem szenteltek kellő figyelmet további fontos kérdéseknek a kivitelezés oldalán – mint a pr, kiadványok, szemináriumok és egyéb lehetőségek, melyek a piaci figyelemfelkeltésre szolgálnak.
David Gumpert az USA-ban országosan ismert szerző a profeszszionális szolgáltatások, valamint a vállalkozói lét tárgykörében, aki gyakran ír a Business Week.com és a The Nation oldalain. A The Wall Street Journal és a Harvard Business Review szerkesztője. Egyben nyolc könyv szerzője, illetve társszerzője az üzleti tervezés és a vállalatalapítás különböző témaköreiben. Művei között említjük a How to Really Start Your Own Business (Hogyan indítsunk saját vállalkozást), valamint a Burn Your Business Plan (Égesse el üzleti tervét!) címűeket. Ebben az interjúban a CEO Magazinnal beszélget a marketing-kivitelezés azon problémáiról, amelyekkel minden professzionális szolgáltató cég találkozik. 
 
Arculatmenedzsment, mint vállalati erőforrás
Marketing

Interjú Wally Olins-szal

Ahogy a vállalatok felépítése egyre komplexebbé, termékeik egyre hasonlóbbá, a szervezetek egymás közötti kapcsolatai pedig egyre szövevényesebbé válnak, a vállalati arculat egyenesen kötelező erőforrás-elemmé lép elő. Ez ad ugyanis választ a „kit“, „mit“, „miért“ és „hova“ kérdésekre a cég működésével összefüggésben. A szervezeteken belül folyamatosan működő más menedzsment-rendszerekhez hasonlóan a vállalati arculatépítés folyamatát is ki kell alakítani, ami lehetővé teszi az ügyfelek oldaláról érkező vállalati percepciók rendszeres felülvizsgálatát és a vállalat jövőképének átalakítását vagy újraértelmezését, ha az feledésbe merült volna, vagy elavulttá vált. Ez pedig hozzájárul a szervezet versenyképességének megőrzéséhez egy olyan világban, melynek elemzése egyre több nehézséget okoz.
Wally Olins a világ egyik vezető szakembere a vállalati arculat és branding terén. 2006-ban megkapta a Reputation Institute életműdíját. Ebben az interjúban a CEO Magazinnal beszélget arról, hogy a cégeknek miért kell az arculatmenedzsmentet potenciális és hatékony vállalati erőforrásnak tekinteni.
 
A technológiai úttérképezés megszervezése
Stratégia
ImageDr. Pataki Béla–Dr. Szalkai Zsuzsanna–Bíró-Szigeti Szilvia:

A technológiai úttérképezés megszervezése

Technológiamenedzsment-cikksorozatunk előző két cikkében (Pataki –Bányai, 2010; Pataki 2010) felvázoltuk a technológiai úttérképezés (TRM) lényegét, főbb elemzési módszereit, valamint vállalati testre szabásának legfontosabb tudnivalóit. A módszer azonban önmagában véve hiába kitûnő, ha hiányoznak alkalmazásának szervezeti feltételei; ha rosszul szervezik meg az alkalmazását, akkor nem nyújthatja a várt előnyöket. A technotérképezés eddigi alkalmazásai során a szervezeti feltételekről, a projekt megszervezéséről szerzett tapasztalataink sok szempontból egybecsengenek a szakirodalomban olvasható nemzetközi tapasztalatokkal (Phaal–Farrukh–Mitchell–Probert, 2003; Phaal–Farrukh - Probert, 2004), de továbbiakra is szert tettünk, amelyek között hazai specifikumok is találhatók. Az alábbiakban saját tanácsadói gyakorlatunkból vett vállalati esetpéldákkal illusztráljuk a szerintünk legfontosabb tanulságokat.
 
Amitől a benchmarking működik
Stratégia

A benchmarking segítségével bármely cég világszínvonalú lehet

Rég elmúltak azok az idők, amikor be lehetett zárkózni egy, már öncélú tevékenység elefántcsonttornyába, melyet a saját szervezet falai határolnak be, és ahol arra ítéltettünk, hogy újságcikkekből értesüljünk az új technológiákról. A menedzserek – a legmagasabb rangú szenioroktól a középvezetőkig – szerte a világon egyre szabadabban szárnyalnak, és elnéznek egymás válla felett. Ezt hívják networkingnek, ami a vállalati palettán ugyanolyan nélkülözhetetlen összetartó elemmé vált, mint a személyi számítógép. Bár ez a tanulási módszer hosszú ideje népszerű azok között, akik rendszeresen látogatják a konferenciákat és szemináriumokat, a szervezetek közötti kapcsolatépítés viszonylag új keletű. A benchmarking olyan embercsoportokat hoz létre a cégeken belül, akik szisztematikusan szeretnének tanulni más cégek hasonló csoportjaitól, ami lehetővé teszi, hogy mindenki fel is tudja használni a tanultakat. A sikeres benchmarking-módszertanok többsége ezenfelül segítséget nyújt a hálóban egymással kapcsolatban álló szervezeteknek, hogy ezt ésszerűen tegyék, így a tanulságok alapvetően kötődjenek a fő célkitűzésekhez. Robert Camp a benchmarking egyik vezető szaktekintélye, beleértve annak felhasználását a legjobb módszerek megismerésére és a kiváló teljesítmény elérésére. Camp az ithacai székhelyű (New York állam) Best Practice Institute elnöke. Ez egy nemzetközi kutató, oktató és tanácsadó szervezet, melynek főtevékenysége a legjobb módszerek összegyűjtése, megosztása és alkalmazása világszerte, a benchmarking segítségével. Gyakran nevezik őt a ”benchmarking atyjának”. Camp 23 évet töltött a Xerox Corporationnél. ő volt a felelős a benchmarking széles körű elterjesztéséért és intenzív alkalmazásáért a Xerox minden részlegén, továbbá ő irányította a cégnél azt a belső hálózatot, amelynek feladata a vásárlók elégedettségének és a növekvő üzleti eredményeknek a kivívása volt, a termékek, szolgáltatások előállításába és az üzleti folyamatokba beépített legjobb módszerek révén. A Xerox képviselőjeként Camp közreműködött az International Benchmarking Clearinghouse létrehozásában a Texas állambeli Houstonban. Jelenleg a Global Benchmarking Network elnöki posztját is betölti, amely a világ 20 mérvadó benchmarking kompetencia-központjának társulása. Alapművét, a Benchmarking: The Search for Industry Best Practices the Lead to Superior Performance (Benchmarking: a kiváló teljesítményhez vezető legjobb módszerek keresése) c. könyvet 14 nyelven adták ki. Ebben a sok mindenre kitérő interjúban arról beszélget a CEO Magazinnal, hogy a benchmarking miként tehet világszínvonalúvá bármilyen céget.
 
20. századi irodalmi utópia, vagy a 21. századi e-társadalom virtuális valósága?
Melléklet
Dénes Tamás:
20. századi irodalmi utópia,  vagy a  21. századi e-társadalom  virtuális valósága?
(60 éve született a NAGY TESTVÉR)

Polgári szabadságjogok,  vagy ”terrorizmus elleni küzdelem”?

 Egészen megdöbbentő, hogy a demokrácia és a polgári szabadságjogok paradicsomaként számon tartott, a Föld többi országa számára példaképül szolgáló USA-ban, a STOA jelentéseinek nyilvánosságra kerülése után is, csupán egy névtelenül nyilatkozó biztonságtechnikai szakember próbálta a nyilvánosság előtt elismerni: ”A legtöbb szakmabeli, aki az USA-ban tud az ECHELON-ról és más, elektronikus lehallgatási technikákról, kapcsolatban áll az NSA-val vagy más állami ügynökséggel, és ezek tanácsára nem feszegetik a témát. Eddig egyedül az Európai Unió merte hivatalosan vizsgálni ezeknek a rendszereknek a mûködését.”

Ennél csak a Pew Internet & American Life Project 2001-ben közzétett vizsgálata megdöbbentőbb, amely szerint az USA polgárainak 54%-a szerint jó dolog, hogy az FBI figyeli az email-forgalmat, és csupán 34% utasítja ezt el...
 
Tudás és tehetség
Humán Erőforrás
ImageDr. Bőgel György–Dr. Tomka János:

Tudás és tehetség

A tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján a múlt év tavaszán öt foglalkozásból álló kísérleti program zajlott le. Minden foglalkozás valamilyen fontos vezetési problémát tárgyalt, egyrészt modern felfogásban, mai példákkal, másrészt egy-egy bibliai példa tükrében. A rendezvénysorozaton főiskolai hallgatók, tanárok és gyakorló vállalatvezetők vettek részt. Az előadók – a jelen cikk szerzői – elhatározták, hogy a sorozatban szereplő öt vezetési témát további öttel kiegészítve könyvet írnak, amelynek minden fejezete mai forrásokra és tapasztalatokra támaszkodva egy-egy vezetési problémakört (döntés, szervezeti kultúra, hálózatépítés, tudásmenedzsment stb.) jár körül, és azt egy-egy bibliai példával illusztrálja. A CEO magazin 2010. évi első két számában már megjelent a készülő könyv egy-egy fejezete: az első a vezetői szerepekről szólt, a második a változásmenedzsment témáját járta körül. Most egy újabb részt közlünk a tudásról és a tehetségről.
 
A munkaerő-felvétel gyakorlata Magyarországon
Kutatás
A munkaerő-felvétel gyakorlata Magyarországon 2010

Érdekességek egy 2010. évi kutatás tapasztalataiból

Milyen forrásokat vesznek igénybe a munkaadók leendő dolgozóik felkutatásához? Miért éppen ezeket? Mik az elvárásaik a jelöltekkel szemben? Mi a véleményük a beküldött önéletrajzokról? Milyen szempontok alapján döntenek? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kereste a választ az e-benchmark.hu piackutató 2010. évi, munkaerő-felvétellel kapcsolatos kutatásában.
 
A lifelong learning és a női munkavállalás
Kutatás
ImageSzalai Piroska:

A lifelong learning és a női munkavállalás

Napjainkra – úgy észleljük – konszenzus kezd kialakulni a szakértők, kutatók, a munkaadók és a szakpolitikai irányítók között abban, hogy a válságból való kilábalás kapcsán a legfontosabb feladat a foglalkoztatás növelése.
 
Think before you fire
Eredetiben
Think before you fire

In downsizing, firms often lose more than they bargained for

They have become commonplace even in good times. Now, with fears of economic slowdown multiplying by the day, layoffs and downsizing appear likely to become even more commonplace, as employers seek the quick cost savings that is their chief allure.
But this allure, new research finds, may turn out to mean grief not only for laid-off workers but for employers as well. According to a study in a recent issue of the Academy of Management Journal, downsizing can set off an exodus among retained employees that in some cases is much greater than the reduction achieved through the layoffs. The study was conceived and
conducted by Professor Charles Trevor of the University of Wisconsin Business School.
 
Rss FeedReader
 
News Titles
Feed Sources
Fetch/Save Feed
Your Saved Feeds
http://www.kormany.hu/rss/hu/hirek
http://www.kormany.hu/rss/hu/dok
http://www.kormany.hu/rss/hu/videok
http://www.nfu.hu/rssfeed.php?type=kozlemenyek
http://www.lifelonglearning.hu/lllma_feed.xml
http://www.tpf.hu/rss.php
You need to login first!
Kutatások, felmérések

Népszerű cikkek

Hirdetések

FeltűNŐsiker program csak hölgyeknek

Image
 

 
 
Image
Tudástőke Konferenciák


     
 
© 2018 CEO - A gazdasági intelligencia magazinja
 

Piac- és HR kutatások

www.e-benchmark.hu a CEO Magazin kiemelt támogatója.
A CEO magazin szerkesztőségének számítógépeit a CEO vírus vírusirtó védi.
G-Data