Humán erőforrás
|
Sándor Péter
Edward de Bono szerepel annak a 250 személynek a listáján, akik a legtöbbet tették az emberiségért. Csillagot is neveztek el róla ("edebono"), és az interneten több mint négymillió utalás található műveire. Kifejezett célja és személyes missziója, hogy gondolkodni tanítsa a világot. Világszerte ismert, mint a "gondolkodók gondolkodója" és a "laterális gondolkodás" alkotója. A máltai születésű, idén hetvenéves Edward de Bono kétségtelenül korunk legjelentősebb szaktekintélye a kreatív és konstruktív gondolkodás, az innováció, valamint a gondolkodás, mint egy fejleszthető képesség közvetlen tanítása terén. Mondhatjuk, hogy új szoftvert szerkesztett az emberi elme számára. Ez napjaink egyik legjelentősebb és legizgalmasabb fejleménye. Enyhén szólva elgondolkodtató, hogy Magyarországon alig ismerik páratlanul értékes életművét. |
Humán erőforrás
|
Hierholczné Faragó Tünde
Rövid ismertető a Montessori pedagógiáról
Maria Montessori (1870-1952) olasz orvos és pedagógus a múlt század végén fejlesztette ki a gyermek nevelésével és fejlődésével kapcsolatos koncepcióit. Újítása, hogy a gyermeket állította minden pedagógiai munka középpontjába. Gyakorlati emberként nézeteit a gyermeki fejlődés pontos tanulmányozásával alakította ki, s az így nyert tapasztalatokat felhasználva alkotta meg didaktikus eszközrendszerét, melyet egy speciálisan berendezett környezetben, a megszokottól eltérő pedagógiai magatartással és szemlélettel bocsátott a gyerekek rendelkezésére. |
Humán erőforrás
|
Interjú Potos Jánossal, a Bramac kereskedelmi és marketing-igazgatójával
A Bramac nevét mindenki ismeri, aki az építőiparban dolgozik, de a reklámoknak köszönhetően a civil ember füleinek sem hangzik ismeretlenül ez a hat betű. Az osztrák székhelyű anyacég magyarországi leányvállalatánál Potos János tölti be a kereskedelmi és marketing-igazgatói posztot. A fiatal vezetőt a CEO Magazin egy rövid ismerkedésre invitálta. |
Humán erőforrás
|
Imhof Erika
A CEO Magazin 2003/1. számában megjelent "Mit várnak leendő munkahelyüktől a Műegyetem hallgatói?" című cikkem folytatásaként most tekintsük át a Közgáz hallgatóinak véleményét, majd vessük össze a tapasztalatokat. Mindkét egyetemen a nappali tagozatos, első diplomájuk megszerzése előtt álló, komolyabb munkahelyi tapasztalatokkal még nem, de konkrét munkaerőpiaci elvárásokkal már rendelkező hallgatókat kérdeztem meg, akik 15 kiemelten fontos munkakörnyezeti tényezőt osztályoztak (pontoztak) 1-től 5-ig aszerint, hogy melyik mennyire fontos a számukra. |
Marketing
|
Keszténé Kiss Jolán
Hogyan befolyásolja a márkakép a termék minőségi érzékelését
Egy 1996-ban, Angliában készült tanulmány szerint a Stella Artois volt a klasszikus példája annak, hogyan befolyásolja a márka erőssége, image-e magáról a termékről alkotott véleményt és az ún. érzékelt márkaminőséget. A Stella Artois, mint Angliában a legmagasabb minőségi értéket képviselő piacvezető lager sör rendszeresen hátul végzett a vakteszteken, főleg a keservsége miatt. Amikor azonban a Stella Artois-t, mint márkát értékelték, minősítették a fogyasztók, szinte minden egyes minőségi és image-mutatónál határozottan megelőzte jó nevv versenytársait. Miből adódott ez a különbség? |
Marketing
|
Dr. Fazekas Ildikó
Cause marketing - nemes ügyhöz kötött marketing - a jövő útja?
Míg korábban a marketingkommunikáció - ATL és BTL1- egyes elemei önállósodásának és fejlődésének lehettünk részesei, úgy tvnik, hogy ma az egyes területek szinergiájából adódó új lehetőségek, módszerek előtt áll fényes jövő. E területek közül most az ún. cause marketing sajátosságait vizsgáljuk meg. |
Stratégia
|
Balogh Eszter
Mit ígérhet a mediáció a gazdasági konfliktusrendezésben?
A mediáció minden olyan piaci szereplő számára elegáns és modern eszközt ad a vitarendezésre, aki hatékonyságra, többoldalú érdekérvényesítésre, jó partneri viszonyok kiépítésére és hosszú távú piaci stabilitásra törekszik. ők a piac azon szereplői, akiknek a konfliktusrendezésben a fő célkitűzésük nem a közös járulékos veszteségekkel járó egyoldalú nyertes pozíció elérése - erre példák a hosszú és nagy veszteségekkel járó viták és perek -, hanem a tényleges érdekek érvényesítése egy közös nyertes-nyertes pozíción alapuló nyereséggel. |
Stratégia
|
Interjú egy legfelsőbb vezetővel: Michael Critelli
33 ezer emberért felel az egész világon, vállalata 130 országban működik, bevétele meghaladja a 4 milliárd dollárt, vevőinek száma a kétmilliót, és több mint 3500 aktív szabadalommal rendelkezik; a Pitney Bowes vezérigazgatója, Michael Critelli mégis maga a megtestesült nyugalom… ő is szembesül viszont a vállalatvezetők klasszikus problémájával: hogyan lehet egy divatjamúlt iparág félkarú óriásából piacvezetőt csinálni a digitalizáció korának hiper-versenyében? A Critelli-féle átgondolt és visszafogottan felpörgetett vezetési módszer, a vállalati átalakításban alkalmazva, egyre nagyobb figyelmet és elismerést kap a médiában. Pedig sem ő, sem a Pitney Bowes nem gyakori szereplő a címoldalakon. Critelli 1979-ben lépett be a céghez, és 1996-ban lett CEO. Az 1920-ban alapított vállalkozás sikerrel megkapaszkodott egy hétköznapi, de jövedelmező piaci résben: a levelezés és a dokumentumkezelés területén. Az átalakítás Critelli-módra intenzív és jól tervezett. És persze működik. A cég irodai rendszerekkel foglalkozó üzletágának önállósodására, a felvásárlások sorozatára és az első integrált marketingkampányra felfigyelt a vállalati szféra. Michael Critelli a CEO munkájáról mesél a CEO-nak, és arról, hogyan lesz a vállalat átalakításából valóság. |
Stratégia
|
O. Gábor László
Bizonytalanság-menedzsment és előrejelzés az üzleti hírszerzéssel
A vállalatvezetőknek a bizonytalanság az egyik legnehezebb tényező, amivel szembe kell nézniük. A stratégiai döntéshozatal legfontosabb kérdése a bizonytalanság kezelése, csökkentése. A döntéshozatal minden esetben a jövőről, a jövőnek szól. Azonban eldönteni, hogy mit, hogyan, mikor cselekedjünk a jövőben olyan esetben, amikor bizonytalansági tényezőkkel kell számolni - akár a legcsekélyebb mértékben -, megkérdőjelezi azt a gyakorlatot, hogy a döntéseket a múlt tapasztalatai alapján kell megfogalmazni. A múlt eseményeire támaszkodni, trendeket megállapítani, és abból a jövőre vonatkozó következtetéseket levonni csak olyan helyzetekben szabad, amikor a döntéshozatal számára a jövő - annak minden kontextusa, környezeti és ágazati, a konkurencia reakciója és stratégiája - ismert, és pontosan mérhető. A piaci folyamatokban ennek valószínűsége csökken, és a kockázati, valamint a bizonytalansági faktorok egyre erősebben jelentkeznek. |
Stratégia
|
Dr. Bojtor László
Miután a tanulmány első részében [5] azonosítottuk és értékeltük a vállalati technológiákat, ebben a részben megvizsgáljuk és azonosítjuk a Vállalatban rejlő üzleti lehetőségeket. A vizsgálat során a magkompetencia-térkép ([5], 2. ábra) alapján elemezzük a technológiai ágak szükséges üzleti kompetenciáit, majd a benchmarking módszere segítségével összehasonlítjuk a Vállalat üzleti jellemzőit az iparág vezető vállalataiéval. Végül a porteri iparági versenystratégiák [2] alkalmazásával meghatározzuk a vállalati technológiák sikeres üzleti versenystratégiáját. |
Melléklet
|
Dr. Kandikó József
A piacgazdaságra átállt Magyarországon a marketing terjedése igen gyors volt. A kilencvenes évek végére általánossá vált a gazdálkodás reálszférájában, még akkor is, ha jelentős - bár érthető - különbségek fedezhetők fel a nagy, multi-nacionális vállalatok, valamint a többnyire hazai tulajdonú kis- és közepes vállalatok marketinggyakorlatában. A piaci viszonyok erősödése azonban a társadalmi-gazdasági lét más (non-profit) területein - pl. az önkormányzati munkában, az egészségügy, az oktatás, a kultúra, stb. területén - is egyre sürgetőbbé teszi a piackonform működési és gazdálkodási szemlélet elterjedését, valamint az ehhez szükséges módszerek alkalmazását. |
Információs technológia
|
Dr. Baracskai Zoltán-Velencei Jolán
Már többször hallottuk, hogy a vállalat a műszaki fejlesztést az ISO-val szabályozza. Nehéz rájönni, hogy ez kapkodás vagy tudatlanság következménye. A fejlesztés egy gondolkodási folyamat, a strukturálhatatlanság gyöngyszeme, amelyben a fejlesztő esze úgy jár, ahogy halad előre a probléma megoldásával. Senki sem tudhatja előre, hogyan fog megoldani egy problémát, amelyet még senki sem oldott meg. Ebből következik, hogy modellezhetetlen a fejlesztés folyamata. Hajlamosak vagyunk a műszaki fejlesztés túlszabályozását inkább kapkodásnak, mint butaságnak nevezni. |
Információs technológia
|
A vállalati alkalmazottak által kapott információk 50-75 százaléka közvetlenül más személyektől származik, és az általuk felhalmozott tudás nagy része elvész, amikor elhagyják a vállalatot. Mindez a nem megfelelő vállalati információkezelés következménye. Ám ha az ominózus információk még a vállalaton belül maradnak, illetve vannak is, kellő rendszerezés nélkül használhatatlanok, mivel az alkalmazottak nem találják meg őket, rosszabb esetben nem is tudnak létezésükről. |
Információs technológia
|
Dr. Bőgel György - Morvay Géza
I. rész
Azok, akik az informatikai iparban az amerikai piac barométerén tartják a szemüket, fellélegezhetnek: a 2001. és 2002. évi visszaesés után az elmúlt hónapokban a vállalatok ismét megnyitották a pénztárcájukat, azaz az informatikai ráfordítások összege növekszik. Korai lenne megítélni, hogy pontosan mi van e mögött, és vajon ez a növekedés fenntartható lesz-e. A hosszú távú trendek szempontjából fontos kérdés, hogy miként tekintenek a vállalatok az informatikára, mit várnak tőle, milyen stratégiai szerepet szánnak neki. |
Mozaik
|
- Az Árpádház szentjei - európaiságunk tanúi
- A természet világa: örökségünk, létfeltételünk, felelősségünk
|
|