2011-02 >>>
Minőség és Innováció
|
Dr. Henkey István – Dr. Kürtösi Zsófia – Dr. Vilmányi Márton:
Vezetői hatástöbbszörözés a vállalati innovációban
avagy a vezetés minősége, mint a vállalati innováció motorja
Az már elfogadott paradigma, hogy a vállalati innováció nélkülözhetetlen napjaink vállalati mûködésében és fejlődésében. A környezet és a versenytársak kihívásai, a piacért folytatott permanens küzdelem mind-mind a folyamatos és eredményes innováció kikerülhetetlenségét támasztják alá. De mitől működik jól és eredményesen a vállalati innováció? Mitől lehet igazán versenyképes? Ezekre a kérdésekre keres és ad egyfajta választ jelen tanulmány, amikor a vezetés teljesítményének domináns elemét, a hatástöbbszörözést vizsgálja a vállalati innovációval kapcsolatosan. A tanulmány kitér a vezetés minőségére, és konkrét – akár vezetői munkaköri leírásnak is felfogható – elvárásokat és felelősségeket fogalmaz meg a vezetés innováció-orientáltságára vonatkozóan.
Hivatkozás a cikkre:
Henkey I.– Kürtösi Zs. – Vilmányi M.: (2011): Vezetői hatástöbbszörözés a vállalati innovációban, avagy a vezetés minősége, mint a vállalati innováció motorja. CEO Magazin, XII. évf. 2. szám. 8-14. pp
|
2008-03 >>>
Minőség és Innováció
|
Minőség és Innováció rovat
Prof. DSc. Parányi György
A vállalati aktív panaszmenedzsment lényege: odafigyelni a vevők mindenfajta észrevételeire, ösztönözni a vélemény-nyilvánításra, és mindkét fél megelégedésére cselekedni! Mindezek indokolják a panasz- és reklamációkezelési feladatok önálló menedzsment-folyamatként való kialakítását… A cikk ennek főbb tennivalóival, ezen belül kiemelten a tapasztalatoknak a fokozatos fejlesztésben történő hasznosításával foglalkozik.
Parányi professzor úr – mint azt előző számunkban hírül adtuk – sajnos, már nincs közöttünk. Utolsó írásának kézirata a hagyatékból került elő, és professzor úr leánya, Parányi Ágnes küldte el szerkesztőségünknek. A CEO Magazin nagy tisztelettel teszi közzé megbecsült szakírójának, a szakértői testület egyik alapító tagjának poszthumusz cikkét, kegyelettel adózva Parányi György professzor úr emlékének.
Hivatkozás a cikkre:
Parányi, Gy. (2008): Hogyan kezeljük és hasznosítsuk a vevők panaszait? CEO Magazin, IX. évfolyam 3. szám. 38-45. pp |
2006-01 >>>
Minőség és innováció
|
Dsc. Parányi György
1. rész
A cikk középpontjában az iparvállalati minőségügy, a minőségmenedzsment fejlődésének új vonásai, az ebből adódó következtetések állanak. Megkíséreljük bemutatni a minőség fogalomkörének módosulását, s ezzel összefüggésben a tudományos háttér jelentőségét. Áttekintjük, merre halad a minőségügy fejlődése az ipari menedzsmentben, hogyan alakul át az elszigetelt minőségirányítási funkció az egész vállalatot átfogó minőségszemléletté és -gyakorlattá. |
2004-02 >>>
Minőség és innováció
|
DSc. Parányi György
I. rész
A folyamat és kapcsolódó fogalmai mindennaposak a vezetési-irányítási, szervezési szakirodalomban és tanácskozásokon. Egyebek között a minőségirányítási rendszerekről szóló nemzetközi szabvány is a folyamatközpontúságot teszi a minőség irányításának egyik alapjává, s ennek szellemében igényli a szabályozást. Ugyanez nyilvánul meg a minőséget, a környezetet és a munkabiztonságot egységesen kezelő, ún. integrált irányítási rendszerek kialakításában is. Mindezek ellenére a gyakorlatban korántsem egyértelműek a folyamatok értelmezéséről, gazdasági szerepükről, a tevékenységek szervezésében a folyamatszemlélet valós tartalmáról alkotott felfogások. A cikk célja – kifejezetten gyakorlati nézőpontból – körüljárni a folyamat és a rokon kategóriák fogalomkörét, elősegíteni a folyamatszemlélet tényleges érvényesülését. |
2000-01 >>>
Minőség és innováció
|
Dr. Parányi György
Vállalatainknál jelenleg a vevőszolgálat általánosan előtérben álló feladata a közvetlen hibaelhárítás, elsősorban a garanciális időszakban, továbbá az alkatrészpótlás és javítás folyamatos biztosítása. A korszerű, minőségorientáltan működő vevőszolgálat e fontos hibaelhárító tevékenységén túlmenően több ponton is kapcsolódik a cég minőségpolitikájához. Gyakorlati tapasztalataival hatékonyan járulhat hozzá a vállalat termékeinek minőségi színvonalát fokozó javító/fejlesztő tevékenységhez - írja cikkében Parányi professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdasági Kutatóközpontjának tudományos munkatársa. |
2003-05 >>>
Minőség és innováció
|
DSc. Parányi György
A szolgáltatások minőségi színvonalának elemzése
Sorozatunk I. részében áttekintettük a szolgáltatásoknak a szakirodalomban fellehető fontosabb értelmezéseit. A II. részben a minőség nézőpontjából legfontosabbnak vélt vonásokat kiemelve, a szolgáltatások sajátos minőség-jellemzőit vizsgáltuk. A III., befejező részben bemutatjuk a szolgáltatások minőségi színvonala elemzésének főbb lehetőségeit; a hiányosság-rések feltárását, utalunk az intézményi keretek között alkalmazható technikákra, és ismertetünk egy, a szolgáltatóval szembeni vevői megelégedettség vizsgálatára bevált módszert. |
2003-04 >>>
Minőség és innováció
|
Dr. Pakucs János
A hazai gazdasági környezet a kilencvenes évtizedben nem volt alkalmas arra, hogy önmagában - a kormányzat tudatos beavatkozásának elmaradása miatt - biztosította volna a hazai tulajdonban lévő KKV szektor technológiai fejlődését, vagy akár csak azt, hogy ez a szektor lépést tudjon tartani a hazánkban működő multikkal. A tapasztalatok szerint illúzió azt feltételezni, hogy a hazánkban működő multiknak külső állami segítség nélkül széles körben beszállítóivá válhatnak a hazai kis- és középvállalkozások, s ennek révén jelentős technológiatranszferre kerül majd sor. Amennyiben a jelenlegi helyzet folytatódik, a hazai gazdaság duális szerkezete megerősödik, s egy tőkeerős, modern nemzetközi szektor mellett növekvő technológiai elmaradottságban vegetáló hazai KKV szektor lesz a jellemző. |
2003-04 >>>
Minőség és innováció
|
Dr. Pakucs János
"A műszaki fejlődésnek a műszaki és a tudományos kutatás adja meg a biztos alapot. Az ipar fejlesztésének ez a legbiztosabb módja." - mondta Werner von Siemens 1883-ban. Elképzelései már akkor nagyléptékű fejlődésről, növekedésről szóltak. |
2003-04 >>>
Minőség és innováció
|
DSc. Parányi György
A szolgáltatások minőség-jellemzői
A szolgáltatásokkal foglalkozó sorozatunkban kísérletet teszünk arra, hogy a minőséggel összefüggő, az iparban kialakult fogalmakat, módszereket a szolgáltatások körére vonatkoztatva értelmezzük. Célunk a figyelem felkeltése, adalékot nyújtva a ma még hiányzó szolgáltatás-minőségügy alapjainak lerakásához. Az I. részben áttekintettük a szolgáltatásoknak a szakirodalomban fellelhető fontosabb értelmezéseit. A II. részben a minőség nézőpontjából legfontosabbnak vélt vonásokat kiemelve, a szolgáltatások sajátos minőség-jellemzőivel foglalkozunk. A III., befejező részben pedig a szolgáltatások minőségi színvonala elemzésének főbb módszereit fogjuk áttekinteni. |
2003-03 >>>
Minőség és innováció
|
DSc. Parányi György
Mit tekintünk szolgáltatásnak?
Napjainkban, a szolgáltatások és a velük szemben támasztott vevői, felhasználói minőség-igények, megfelelőségi követelmények előtérbe kerülésével mind aktuálisabbá válik, hogy a szolgáltatásoknak, e sajátos "termelésnek", mint a minőségügy alanyainak típusait áttekintsük, s ezekre vonatkozóan is meghatározzuk a termék, a minőségjellemzők és színvonaluk biztosításának értelmezési és problémakörét, s természetesen a sajátosságoknak megfelelő minőségbiztosítási-irányítási módszereket. A tanulmány I. részében arra keressük a választ, hogy a minőségügy nézőpontjából melyek a szolgáltatások legfontosabb jellemzői, illetve ebből a szempontból miben más egy szolgáltatás terméke és folyamata, mint az ipari termelésben. A folytatásban a szolgáltatások sajátos minőségi jellemzőit és elemzését tekintjük át. Célunk a problémakör áttekintése, s vitaindítónak szánt gondolatok felvetése. |
2003-01 >>>
Minőség és innováció
|
DSc. Parányi György
A címben foglalt kérdésre a kézenfekvő válasz: nem. Hiszen ez a dokumentum nem része a szerszámgépnek, gépkocsinak, mikrosütőnek, gyógyszernek. A termék-jellemzők és a minőség a tervezés és gyártás végeredményeként alakulnak ki, s a megfelelőséget, a tervezett használatra alkalmasságot a végellenőrzés igazolja. Csakhogy... |
2003-01 >>>
Minőség és innováció
|
Dr. Veress Gábor
II. rész
Cikkünk második részéből egyértelműen kiderül a válasz: a helyesen értelmezett minőségszabályozás nem felesleges papírrengeteg, nem átok, hanem a piaci versenyben kiválóság, így a vállalat számára áldás! Ha azonban a vállalatnál nincs hagyománya a minőség szabályozásának, ha az emberek úgy gondolkodnak, hogy "jó ez így is", "minálunk minden rendben", akkor a vezetőre igen nehéz feladat hárul: a vállalat kultúráját kell megváltoztatnia, a munkatársak fejét kell átalakítania a vállalat életben maradása érdekében! |
2004-03-04 >>>
Minőség és innováció
|
DSc. Parányi György
Műszaki-szervezési-gazdasági nézőpontból II. rész
Cikkünk első részében a folyamat fogalmát, tartalmának sokszínűségét mutattuk be. Elemeztük a munkahelyi folyamatot az elemi rendszert alkotó összetevők, a struktúra és hatékonyság nézőpontjából. Áttekintettük a folyamatok különféle csoportosítását, figyelemmel a rendeltetésükre. A II. részben a folyamatokkal kapcsolatos elemzést kiterjesztjük a műveletek láncolatára, valamint a vállalati szintű folyamat-típusokra. Mondanivalónk középpontjában a folyamatok irányítása, a folyamatközpontúság tartalma és érvényesítése, az eltérő (minőségi, környezetmegóvási, munkabiztonsági) prioritású feladatok folyamatközpontú integrálásának alapelvei állnak. |
2006-02 >>>
Minőség és innováció
|
Dsc. Parányi György
A cikk középpontjában az iparvállalati minoségügy, a minoségmenedzsment fejlodésének új vonásai, az ebbol adódó következtetések állnak. Elozo számunkban megkíséreltük bemutatni a minoség fogalomkörének módosulását, s ezzel összefüggésben a tudományos háttér jelentoségét. Most tekintsük át vázlatosan az iparvállalati gyakorlatban érvényesülo, a minoségügyet különösen érinto, legfontosabb irányzatokat. |
2002-06 >>>
Minőség és innováció
|
DSc. Parányi György
A minőséggel kapcsolatos költségek súlya - ráfordítás és eredmény
A minőségalakítás gazdasági összefüggéseivel foglalkozó sorozatunk első része a minőségi színvonal és a gazdaságosság sokrétű összefüggését mutatta be. A második rész a minőséggel kapcsolatos költségeknek a műszaki/minőségi fejlesztésben, valamint a termelési folyamatban s az azt követő használat fázisaiban való megjelenési formáival foglalkozott. A befejező rész e költségek strukturált számbavételéhez, valós súlyuk megítéléséhez és az e ráfordításokkal szemben várható eredmények mérlegeléséhez ad szempontokat, ajánlásokat. |
2002-06 >>>
Minőség és innováció
|
Dr. Veress Gábor
Vajon az Ön vállalatánál tisztában vannak-e azzal, hogy a fogyasztóvédelmi törvény, a termékfelelősségi törvény és egyéb minőségügyi jogszabályok milyen feltételek mellett vonatkoznak az Önök tevékenységére és milyen intézkedéseket tett Ön a vonatkozó jogszabályok előírásainak a betartására? |
2002-05 >>>
Minőség és innováció
|
Dsc. Parányi György
A minőség és a költségek
A sorozat első részében bemutattuk, hogy a minőségi színvonal és a gazdaságosság kapcsolata lényegesen sokrétűbb, mint pusztán az úgynevezett minőségköltségekre koncentrálás. Ebben a részben azt vizsgáljuk, hogy a minőséggel kapcsolatos költségek hogyan, milyen formában jelennek meg a műszaki-minőségi fejlesztésben, valamint a termelési folyamatban s az azt követő termék-élettartam-fázisokban, s hogy milyen megfontolásokkal ajánlható mindezek figyelembe vétele a ráfordítások körében. |
2002-05 >>>
Minőség és innováció
|
exkluzív interjú Prof. DSc. Parányi Györggyel
Életünket kellemesebbé vagy éppen bosszúsabbá teheti a körülöttünk lévő termékek, szolgáltatások minősége vagy annak hiánya. Azt, hogy mi jelenti számunkra a "nívót", érezzük, tudjuk, de vannak, akiknek mindezt definiálni és ellenőrizni is kell. Parányi György professzor évtizedek óta tanulmányozza, oktatja, és a gyakorlatban is kamatoztatja a minőségbiztosítás kritériumait, fortélyait. A "minőség professzora" a CEO-nak nyilatkozott. |
2002-04 >>>
Minőség és innováció
|
Prof. DSc. Parányi György
I. rész - A műszaki-minőségi színvonal alakulása és a költségek általános összefüggése
Ha a gyakorlatban felmerül a minőség gazdasági vetülete, a legtöbben az ún. minőségköltségekre asszociálnak, arra, hogyan lehetne ezeket a költségeket meghatározni, s ami fontosabb, csökkenteni. Bár így nem szokták megfogalmazni, elsősorban a bekövetkezett hibás teljesítmények miatt keletkező veszteségekre és az ezek csökkentésére, megelőzésére fordított költségekre gondolnak. Az első rész azt kívánja bemutatni, hogy a minőségi színvonal és a gazdaságosság kapcsolata lényegesen sokrétűbb, mint pusztán az úgynevezett minőségköltségekre való koncentrálás. |
2002-03 >>>
Minőség és innováció
|
Dr. Anwar Mustafa CSc, Ph.D.
A termékek, tevékenységek - szolgáltatások - versenyképességét, illetve eladhatóságát működő piacgazdaságban alapvetően a minőség határozza meg. Méghozzá az a minőség, amelyet a fizetőképes kereslettel rendelkező piacszegmens igényel, illetve az adott időben elvár. Ehhez a piaci igényekhez igazodó rugalmas termékstratégiát kell készítenie a vállalkozóknak, hogy a nemzetgazdasági célok megvalósításában a minőséggel kapcsolatos célokat elérhessék. |
2002-03 >>>
Minőség és innováció
|
DSc. Parányi György
A szerző az alábbiakban arra keresi a választ, hogyan függenek össze egy konkrét termék létrehozásának, majd használatbavételének egymást követő fázisai, valamint az e fázisokban tevékenykedők közötti munkamegosztás és a minőségi színvonal, a termék minősége felhasználói megítélésének alakulása. Egy cikk keretében természetesen csak a lényeg, az ajánlott szemléletmód megvilágítására, példázására van mód, de ez is hozzájárulhat a minőség vezetői irányításának tudatosabbá, megalapozottabbá tételéhez. |
2002-02 >>>
Minőség és innováció
|
Interjú Dr. D. Donald Baker professzorral
2002. március 2-án a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az Egyetemi Tanács tiszteletbeli tagjává választották Dr. D. Donald Baker professzort, a New York állambeli Rochester Egyetem Minőségbiztosítás, Technológia és Statisztika Tanszékének vezetőjét. Ebből az alkalomból beszélgettünk Baker professzor úrral arról, hogy mit is jelent a minőségbiztosítás. |
2002-01 >>>
Minőség és innováció
|
Dr. Anwar Mustafa CSc, Ph.D.
Valamely termék (legyen az tartós használati cikk, élelmiszer- ipari vagy mezőgazdasági produktum) bemutatásától kezdve kapcsolatot teremt a potenciális vásárlóval. E kapcsolat alapja a termék vizuális és emocionális hatású minőségi jellemzőinek, funkcióinak érvényesülése, mint pl. a figyelem megragadása, hangulati hatás. Ezek a funkciók a termék megszerzése, megvásárlása nélkül érvényesülnek, sejtetik annak a felhasználáskor várható minőségét, így jelentős hatást gyakorolhatnak a vételi szándékra. A cikkben a szerző ezekre a sajátosságokra, piaci jelentőségükre kívánja felhívni a figyelmet, bemutatva e funkcióknak a termék árát is befolyásoló, gazdaságossági elemzési módszerét. |
2002-01 >>>
Minőség és innováció
|
Prof. DSc. Parányi György
Az FMEA - valójában mire alkalmas, és hogyan segítheti a minőség javítását?
A problémamegoldás egyes módszereivel foglalkozó sorozatunk utolsó részeként, mintegy összefoglalásul, az FMEA eljárást mutatjuk be. Ez ugyanis - a közfelfogással ellentétben - valójában egy keretmódszer. Sikerességét annak köszönheti, hogy eredményesen integrálja, egységes keretbe foglalja mindazokat a megfontolásokat, a - cikkeinkben már ismertetett - elemzési, hibamegelőzési technikákat és tennivalókat, amelyekkel célzottan segíthető bizonyos hibák, vagy legalább ismétlődésük elkerülése. Ugyanakkor fennáll az eljárás formális alkalmazásának, s emiatt alacsony hatékonyságának veszélye. |
2001-05 >>>
Minőség és innováció
|
Prof. DSc. Parányi György
Hibajelenség - A hibakövetkezmény és a hibaforrás feltárása
A Magazin korábbi számaiban bemutatott módszerek a fontosabb hibák és az elsődleges hibaokok felismerésére, a hibaelhárítás rutinból történő megalapozására alkalmas segédeszközök. A tartós megoldást azonban mind a valószínűsíthető, mind a bekövetkezett hibák ismétlődésének megakadályozásához a hibaforrások feltárása és ezek elhárítása tudja csak biztosítani. A cikk ennek két, jellegében és mélységében eltérő, de egyaránt komplex szemléletű módszerét mutatja be. |
2001-04 >>>
Minőség és innováció
|
Prof. DSc. Parányi György
A még meg nem valósult hiba felderítése - nemcsak a gyártásban
A hiányosságmegelőzés módszerei egyik csoportjának középpontjában a valószínűsíthető hibák feltárása áll. Az ezúttal bemutatott újszerű módszer elsősorban a szervezési jellegű folyamatok előírásainak és alkalmazásának hibamentességét mozdítja elő. Az eljárás a tevékenység feltételezett vagy tényleges sikertelenségéből indul ki, s az ún. visszagöngyölített okozat-okvizsgálat módszerével tárja fel a végeredményt veszélyeztető hiányosságokat és okozóikat. Ezeket felismerve kiegészíthetők az előírások. Az ismétlődő tevékenységek hibamentes végrehajtását pedig ellenőrző jegyzékek segítik. |
2001-03 >>>
Minőség és innováció
|
Prof. DSc Parányi György
Hogyan rangsoroljuk a felszámolandó hiányosságokat?
A CEO Magazin 2001/1. számában foglalkoztunk a hibák, hiányosságok megelőzésének jelentőségével. Rámutattunk, hogy "ideális" esetben a még be nem következett, de valószínűsíthető hibákat is meg lehet előzni, s hogy a napi gyakorlatban nem kevésbé fontos feladat a már előfordult hibák ismétlődésének megelőzése. (A továbbiakban, általánosítottan: megelőzés.) Feltételezve, hogy a megelőzendő, felszámolandó hibákat arra alkalmas (sorozatunkban a későbbiekben bemutatandó) minőségelemzési módszerekkel feltárták, a teendő látszólag egyértelmű. A felismert, valószínűsíthető vagy bekövetkezett hiányosságokat a leggyorsabban, maradéktalanul fel kell számolni. Erre azonban a gyakorlatban aligha van lehetőség. Nem áll rendelkezésre elegendő idő, szakmai kapacitás, másrészt valamennyi probléma megoldásának a költségei is igen magasak lennének, s megtérülésük sem lenne teljesen nyilvánvaló. |
2001-02 >>>
Minőség és innováció
|
Prof. Dsc. Parányi György
(II. rész) Mikor, mire figyeljünk?
A CEO Magazin egy korábbi számában rámutattunk a hibák, hiányosságok korai felismerésének és még a tényleges bekövetkezésük előtti elhárításának jelentőségére. Jeleztük, hogy be fogunk mutatni néhány olyan, ún. problémamegoldási technikát*, amelyek a gyakorlatban segíthetik e törekvések valóra váltását. |
|