|
2003-02 >>>
Melléklet
|
Dr. Kandikó József
Az utóbbi években számos nonprofit területen, így többek között az egészségügyben, a kultúrában, az oktatási piacon, a környezetvédelemben, a város- és régiófejlesztésben, a kormányzati munkában terjedt el, hogy a forrásokhoz sikeres pályázatok útján lehet hozzájutni. Ezek a pályázatok egy-egy jól végiggondolt projektet fogalmaznak. A pályázatok és projektek azonban nem kimondottan nonprofit kategóriák, hiszen a klasszikus versenytárgyalások is gyakorlatilag ugyanilyen funkciót látnak el. A fejlett piacgazdasági környezetben érthető, hogy e pályázati munkában és a projektek megfogalmazásánál is egyre nagyobb szerepet kap a marketingszemléletű megközelítés. |
|
2003-02 >>>
Melléklet
|
Dr. Anwar Mustafa
Makro- vagy mikroválságnak nevezzük?
A válsághelyzetben lévő magyar vállalatok az elmúlt évek adatai alapján nagy problémát jelentenek az államnak, illetve a nemzetgazdaságnak, ezért a témával érdemes foglalkozni. A rendszerváltás, az új makro-gazdaságpolitika érvénybelépése és a nemzetközi monetáris integrálódásból adódó állandó változás nyomán a kérdés felszínre került, és jobban érzékelhető, különösen 1990-től a mai napig. Tehát nem új problémáról van szó, csupán más köpenyben jelent meg. |
|
2003-01 >>>
Melléklet
|
Dr. Kandikó József
A régiómarketing megismerését és alkalmazását különösen időszerűvé teszi két tény: egyrészt az új statisztikai régiók országon belüli ismeretlensége, másrészt hazánk közeli csatlakozása az Európai Unióhoz, amely a régiók együttműködésének erősítésében képzeli el további fejlődési pályáját. Sikeres helytállásunk, előnyeink és lehetőségeink kiaknázása nagyrészt a magyarországi régiók marketingtevékenységének színvonalán is múlik. Ehhez igyekezett módszertani segítséget nyújtani ez a tanulmány |
|
2004-03-04 >>>
Melléklet
|
O. Gábor László
Konkurenciaelemzés a környezet-gazdaságtan és -menedzsment aspektusából
A döntéshozóknak be kell látniuk, hogy a verseny nem kizárólag a "core" funkciók köré épül, és nem csak a "core" kompetenciák által determinált. Kevés olyan piaci szereplő található, akinél a környezetvédelem, a környezetbarát gazdálkodás, tevékenysége környezetvédelmi aspektusának menedzselése az üzleti folyamatok központi eleme lenne. Ugyanakkor a modern vállalatvezetési filozófia egyértelmûen hangsúlyozza: a piaci szereplés "customer driven", vagyis fogyasztó által meghatározott kell, hogy legyen. Márpedig a fogyasztói igények egyértelmûen a környezetbarát megoldásokat igénylik, tehát a vállalatok elemi érdeke a környezeti szempontok egyre hangsúlyosabb figyelembe vétele. |
|
2005-04 >>>
Melléklet
|
Dr. Illés Katalin - Dr. Bruce S. Buchowicz
A kreativitás fontossága az üzleti eredményességben általánosan elismert, mégis kevés egyetem veszi fel a kreativitás oktatását a tantárgyak sorába. A kreativitáshoz szükséges egyik fontos tényezőt, a bizalmat vesszük szemügyre ebben a cikkben. A bizalom a kreativitás alapja. Enélkül nem érezzük magunkat biztonságban ahhoz, hogy legmélyebb forrásainkból merítsünk, onnan, ahol a kreativitás található. Hogyan tudnánk a versengésen alapuló munkakultúrákat az együttműködés kultúrájává alakítani, ahol mások érdekét, jólétét és növekedését is figyelembe vennénk a magunké mellett? Hogyan tudnánk ennek a gondolatnak a magjait elültetni a hallgatókban, akik azért jönnek az üzleti iskolákba, hogy megtanulják a sikeresség alapjait? A szerzők kérdéseket tesznek fel inkább, mintsem recepteket adnak. Megállapítják, hogy mi nem működik, elgondolkodnak azon, hogy mi működhetne. Az a céljuk, hogy vitát gerjesszenek az egyetemi oktatók és az üzleti élet tagjai között. |
|
2005-03 >>>
Melléklet
|
Dr. Farkas Ferenc - Sümeginé Dobrai Katalin - Vajkai András
Jól ismert, hogy a tanuló szervezet olyan változtatni képes szervezet, ahol a feltételek biztosítottak a szervezet tagjainak tanulásához, a szervezeti tudásfolyamatokhoz, s a szervezet tagjai készek is tanulni, tudásukat másokkal megosztani. A tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy nagyvállalati (természetesen ezek többsége nemzetközi) tanuló szervezetekben
- hogyan jelennek meg a belső tudásfolyamatok,
- kik a tudásfolyamatok aktorai,
- mit jelent a tudásfolyamatok szintézise.
Az írás második részében hazai nagyvállalati példából származó tényekkel kívánjuk bizonyítani, hogy a tudásfolyamatok szintézise akkor is tanuló szervezeti sajátosságokat hordoz, ha maga a szervezet nem (vagy csak implicite) deklarálja tanuló (tudás-) szervezeti jellegét.
A tanulmány szerzői jól ismerik Peter Senge munkásságát, a választott téma és annak kidolgozása szignifikánsan kapcsolódik a világhírű kutatóval a lap e számában készített interjúhoz. |
|
2005-02 >>>
Melléklet
|
Dr. Koltai Tamás
Napjainkban egyre több termelő- és szolgáltatórendszer különbözteti meg magát versenytársaitól a gyorsasággal kapcsolatos mutatók segítségével. Az egyik szupermarket azt hirdeti magáról, hogy ha kettőnél többen állnak a pénztárnál, akkor új pénztárat nyit a várakozási időcsökkentése érdekében. Egyre több bank vezeti be a sorszámrendszerre épülő kiszolgálást és hirdeti, hogy garantálja a várakozás idejének rövidségét. Az egyik gyorsétterem-lánc azt ígéri, hogy ha egyetlen percnél többet kell várakozni a rendelésre, akkor ajándékot ad. E néhány, példaként felsorolt eset is mutatja, hogy az időtényező hangsúlyozása a marketing fontos eszköze, az idővel kapcsolatos mutatók javítása pedig a termelés és szolgáltatásmenedzsment fontos feladata lett. A következőkben bemutatjuk az idő alapú versenyzés kialakulását, valamint azokat a területeket, amelyeken az új gondolkodásra (paradigmára) épülő menedzsmentdöntések sikerre vezethetnek. |
|
2005-01 >>>
Melléklet
|
Guitprechtné Molnár Erzsébet
A ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás 1993-ban alakult. Működési területe lefedi a zalaszentgróti statisztikai körzetet. Alakulásának célja, hogy összehangolt fejlesztéssel segítse a Zala megye északi peremén található települések fejlődését, a belső erőforrások megtalálásával és koordinálásával biztosítsa ennek a társadalmi és gazdasági szempontból is elmaradott térségnek az életben maradását, fejlesztését, és keresse azokat a kiutakat, amelyek növelhetik a terület megtartó képességét. |
|
2005-01 >>>
Melléklet
|
Eddig egy átlagos vállalkozás vezetőjének nagyon keveset, sőt nyugodtan állíthatjuk, hogy szinte sohasem kellett foglalkoznia a vidékfejlesztés kérdésével. Ez tipikusan a politika vagy jobb esetben a különböző szintű önkormányzatok kompetenciájába tartozott. Mi változott most? Hogy kerül a csizma az asztalra, azaz a vidékfejlesztésről szóló melléklet a CEO Magazinba? Ez is az Európai Unió okozta változások következménye. |
|
2006-04 >>>
Melléklet
|
Kengyel Ákos
I. rész: A közös költségvetés pénzügyi keretei
Az Európai Unió 2007-2013 közötti költségvetéséről a tagállamok között folytatott viták 2005. decemberében lezárásra kerültek, megszületett a tagországok közötti kompromisszum. A végső keretek az Európai Parlamenttel való megállapodás eredményeként 2006 áprilisában alakultak ki. Mindezek értelmében 2007. januártól elindulhat az új 7 éves költségvetési időszak. A cikksorozat az új költségvetés kiadási szerkezetéről és kiemelten a kohéziós politika területén elfogadott változásokról kíván képet adni.
|
|
2006-03 >>>
Melléklet
|
Dénes Tamás
Az internet egyszerre forradalmasította a számítástechnikai, a híradástechnikai és az egész infokommunikációs világot, példa nélküli integrációs képessége megteremtette azt a már több évtizedes látomást, hogy egy világhálózat kerekedjék ki, amely számítógépek millióit tudja összekötni, tekintet nélkül azok földrajzi elhelyezkedésére.
Két lényeges vonása van az internetnek, ami ezt a rendkívül fontos célt elérhetové tette, nevezetesen a csomag-kapcsolás és a nyílt struktúrájú hálózat. Kevéssé ismert, hogy a modern elektronikus számítógép és a mesterséges intelligencia atyjának tekintheto angol matematikus, Alan Mathison Turing már 1946-ban készített tanulmányában felhívta rá a figyelmet, hogy az általa tervezett A.C.E (Automatic Computing Engine) számítógép alkalmas távoli felhasználók telefonvonali összekötésére. Ezzel tehát elore látta a számítástechnika és a telekommunikáció öszszekapcsolásának lehetőségét. Korai halála megakadályozta abban, hogy korszakos gondolatát megvalósítsa, de gondolatcsírája mégis kivirágzott, mivel egyik kollégája, Donald Watts Davies lett a „csomag-kapcsolás” alapelvének úttörője és így az elso csomag-kapcsolt hálózat, az ARPANET kifejlesztője. |
|
2006-02 >>>
Melléklet
|
Vigvári András
Helyzetelemzés és a helyzetből kivezető út
„Ha a kormány hatalmat gyakorol, akkor jobb, ha megyei szinten történik, mint tagállami szinten, jobb, ha tagállami szinten, mint Washingtonban.” írta Friedman. Alighanem a monetarizmus pápájának egyik legtalálóbb mondata, hiszen rávilágít a kormányzati szektor decentralizációjának nagy előnyére. A kormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatos preferenciák kinyilvánítása, a közpénzek elköltésének transzparenciája jobban biztosítható helyi szinten. A decentralizációnak további előnye, hogy a közpolitikai döntések és a közfeladat-ellátás irányítása diverzifikált, így kisebb az esetleges rossz gyakorlat okozta kár. |
|
2002-06 >>>
Melléklet
|
Dr. Barta Tamás - W. Barna Erika
Ugye, megdöbbentő lenne, ha egy napon arra ébrednénk, hogy a Föld kilépett keringési pályájáról, illetve módosította azt, és átlebegett egy másik naprendszerbe? De hasonlóan hátborzongató lenne, ha arra ébrednénk, hogy megszűnt a gravitációs erőtér, és emelkedni kezdünk a súlytalanság állapotában. Már maga a gondolat is furcsa, szinte abnormális. Mit is jelent ez számunkra? |
|
2002-05 >>>
Melléklet
|
 Dr. Barta Tamás - W. Barna Erika
Ugye, megdöbbentő lenne, ha egy napon arra ébrednénk, hogy a Föld kilépett keringési pályájáról, illetve módosította azt, és átlebegett egy másik naprendszerbe? De hasonlóan hátborzongató lenne, ha arra ébrednénk, hogy megszűnt a gravitációs erőtér, és emelkedni kezdünk a súlytalanság állapotában. Már maga a gondolat is furcsa, szinte abnormális. Mit is jelent ez számunkra? |
|
2002-04 >>>
Melléklet
|
O. Gábor László
Üzleti hírszerzést alkalmazni nem jelent egyet pusztán információk megszerzésével, annak különböző módszereivel. Az üzleti hírszerzés nem az információk gyűjtésével kezdődik, és nem is ott végződik. A magyar szó - hírszerzés - sajnos nem fejezi ki a mögötte álló tartalom, funkció teljes valóságát. Ugyanakkor nem található a magyar szókincsben ennél találóbb megfogalmazás arra, amit az angol az "intelligence" szóval jelöl. Számos szakirodalom hívja fel a figyelmet, hogy a hírszerzés - intelligence - egy összetett folyamatot, illetve annak eredményét, végtermékét jelöli. Ezt az intelligence szó eredeti alapjelentéséből származtatják maguk az angolok, illetve az angol nyelvet beszélő nemzetek - intelligence: képesség a megértésre, a dolgok gyors és jó megtanulására. Csak ha ezt megérti és elfogadja, akkor tud egy CEO a rendeltetésének megfelelően üzleti hírszerzést alkalmazni. |
|
2002-03 >>>
Melléklet
|
Olach Zoltán
Egy kis marketing- és marketingkörnyezet-futurológiai eszmefuttatás, avagy: globalizálódik-e a marketing a gazdasági, társadalmi és kulturális globalizációban, és ha igen, miért nem? |
|
2002-02 >>>
Melléklet
|
A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem EVK Szakkollégiuma a Vezetési és Szervezési Tanszék hathatós támogatásával felkarolta azt a három évvel ezelőtt megszületett ötletet, melynek célja az esettanulmány- módszer hazai meghonosítása volt. Ma már nyugodtan mondhatjuk, hogy hagyomány lett ebből a kezdeményezésből. Hagyományos és rangos eseménynek számít az Országos Esettanulmány Verseny (OEV), mely az idei tanévben harmadszor került megrendezésre. |
|
2002-01 >>>
Melléklet
|
Prof. Farkas János
Napjainkban a gazdaság és a társadalom jelentős változásokon megy keresztül. A munka és a tulajdon, mint társadalmat formáló tényezők egyre inkább háttérbe szorulnak, a munkatársadalom átadja helyét az ún. tudástársadalomnak. A nemzeti gazdaságok helyébe pedig a manapság sokat emlegetett globalizált gazdaság lép. Cikkünkben azt vizsgáljuk, mindez milyen változásokat idéz elő a gazdaság struktúrájában, a társadalmi viszonyokban. |
|
2007-01 >>>
Melléklet
|
Dr. Kengyel Ákos
A regionális fejlesztési támogatások
Az Európai Unió 2007-2013 közötti költségvetéséről a tagállamok között folytatott viták 2005. decemberében lezárásra kerültek, megszületett a tagországok közötti kompromisszum. A végső keretek az Európai Parlamenttel való megállapodás eredményeként 2006 áprilisában alakultak ki. Mindezek értelmében 2007. januártól elindulhat az új 7 éves költségvetési időszak. A cikksorozat az új költségvetés kiadási szerkezetéről és kiemelten a kohéziós politika területén elfogadott változásokról kíván képet adni. |
|
2007-01 >>>
Melléklet
|
Dr. Farkas Ferenc - Barabás Zoltán - Hadinger Britta
Érvényesek-e még a Kotter-modell tanításai?
Az Európai Unió 2007-2013 közötti költségvetéséről a tagállamok között folytatott viták 2005. decemberében lezárásra kerültek, megszületett a tagországok közötti kompromisszum. A végső keretek az Európai Parlamenttel való megállapodás eredményeként 2006 áprilisában alakultak ki. Mindezek értelmében 2007. januártól elindulhat az új 7 éves költségvetési időszak. A cikksorozat az új költségvetés kiadási szerkezetéről és kiemelten a kohéziós politika területén elfogadott változásokról kíván képet adni. |
|
2007-02 >>>
Melléklet
|
Dr. Kengyel Ákos
A fejlesztési tervek tartalma – a magyar I. és II. NFT
A cikksorozat első két részében áttekintettük a 2007-2013 közötti időszakra elfogadott uniós költségvetés szerkezetét és ehhez kapcsolódóan Magyarország érdekeit, ezután részletesen megvizsgáltuk az uniós regionális fejlesztési forrásokra való jogosultság alapvető feltételeit és a támogatást nyújtó alapok tevékenységi körét. A cikksorozat harmadik, befejező része az uniós források felhasználási keretét jelentő fejlesztési terv tartalmi jellemzőivel foglakozik. Jól ismert, hogy az Európai Unió költségvetéséből származó fejlesztési forrásokra való ”jogosultság” még egyáltalán nem jelenti azt, hogy minden felkészülés nélkül igénybe is lehet venni az előirányzott támogatási összegeket. A felkészülés komoly változtatásokat igényelt, és még igényel is a tagországok korábbi fejlesztéspolitikai rendszerében. Ismerni kell az uniós források felhasználására vonatkozó elveket, a fejlesztési terv és az annak megvalósítását szolgáló operatív programok tartalmi és szerkezetei jellemzőit meghatározó előírásokat. A cikk áttekintést ad a magyar I. Nemzeti Fejlesztési Terv tapasztalatairól és a II. NFT (az Új Magyarország Fejlesztési Terv) tartalmáról is... |
|
2007-03 >>>
Melléklet
|
Dr. habil Lükő István
A globalizáció világában többféle hatás éri az embert, a laikust meg a szakértőt egyaránt. Mit tehetnek a társadalomtudományok a mérnökképzés ügyéért, mivel segíthetik ezek a tudományok a szakértelem hasznosulását? Ki a mérnök, és mik a feladatai? Mit tehet ma és holnap a mérnökség, és milyen társadalmi (szervezeti) háttérben él? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a proxemika, a környezet-ergonómia, a környezetszociológia, a technikaszociológia, valamint a technikapedagógia segítségével. Foglalkozunk még a tárgykultúra és az épített környezet, valamint az életérzületek kérdésével. Kitérünk a mérnöki szerepek intézményes és személyi dimenzióira, a szakértői szerep többrétűségére és ezek erkölcsietikai vonatkozásaira.
Hivatkozás a cikkre:
Lükő, I. (2007): Társadalomtudományok és a mérnökképzés a 21. században. CEO Magazin, VIII. évfolyam 3. szám. Melléklet
|
|
2007-04 >>>
Melléklet
|
Dr. Koltai Tamás
A kvantitatív eszközök alkalmazása – a termelési és szolgáltatási folyamatokkal kapcsolatos adatok statisztikai elemzése és az adatoknak az operációkutatás segítségével történő feldolgozása – olyan vezetői döntéseket tesz lehetővé, amelyek gyakran vezetnek jobb gazdasági eredményhez, mint a logikus válaszok alapján hozott döntések.
Hivatkozás a cikkre:
Koltai, T. (2007): A kvantitatív eszközökkel támogatott versenyzés lehetőségei és korlátai. CEO Magazin, VIII. évfolyam 4. szám. Melléklet
|
|
2001-05 >>>
Melléklet
|
Salamonné dr. Huszty Anna
Továbblépni vagy korán megöregedni?
Cikkünk első részében a vállalatok növekedést célzó környezeti hadműveleteiről írtunk. Rámutattunk arra, hogy minden vezetőnek érdemes odafigyelnie az iparágában működő cégek játszmáira, együttműködési formáira. A második részben sokkal nehezebb feladatot boncolgatunk, mégpedig azt, miképpen lehet a növekedést a vállalat falain belül sikerrel irányítani. |
|
2001-04 >>>
Melléklet
|
Dr. Bakanek György
A cikkből megtudhatjuk, milyen táplálkozási és életmódbeli szokások, illetve milyen serkentőszerek vannak jó vagy rossz hatással a teljesítőképességünkre - nem csak a szexualitás terén? |
|
2001-04 >>>
Melléklet
|
Barát Tamás
A szervezetek és vezetőik minden esetben azt szeretnék elérni, hogy sikeresek legyenek. Ehhez arra van szükség, hogy környezetük ismerje, megértse, támogassa, elfogadja és megbecsülje őket, hogy idegen szóval élve: reputációjuk legyen. Hogyan érhető el a pozitív reputáció? A cikk célja, hogy tanácsokat adjon szervezeti vezetőknek a pozitív reputáció, az ismertség, a megértés, az egyetértés és megbecsülés kivívásához. |
|
2001-03 >>>
Melléklet
|
Salamonné dr. Huszty Anna
Kevés olyan jellemző van, ami szinte kivétel nélkül minden vállalatnál, mérettől, tevékenységtől függetlenül megtalálható, de a vezetők növekedés iránti csillapíthatatlan vágya biztosan ilyen. A következőkben sorra vesszük, hogy ennek jegyében milyen tipikus stratégiai játszmák folynak a vállalatok falain kívül és belül, majd rátérünk arra, hogyan próbálják meg a cégek irányítói a növekedést kezelni |
|
2001-02 >>>
Melléklet
|
Dr. Szeles Péter
Az Issues Management kifejezéssel először a 70-es években találkozhattunk. A fogalom és a tevékenység megjelenését elsősorban a világ felgyorsuló változásai, a szervezetek belső és külső kihívásainak és konfliktusainak dinamikus növekedése tette indokolttá. Pedig "a prognózisok szerint a 80-as évek csupán előjátékai azoknak a kihívásoknak, melyekkel a 90-es és az azt követő években találkozunk" – állítja az Ed Oakley és Doug Krug szerzőpáros nagy sikerű, a korszerű változásmenedzselésről szóló könyvében. |
|
