CEO logo
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
   
  2017. december 13. szerda 18:52  
CEO
Hírek
Konferenciák
CEO Pályázati Iroda
Akciók
Előfizetés, megrendelés
Impresszum
Szerkesztőbizottság
Médiaajánlat
Állásajánlat
Rovataink
CEO - Archivum
CEO - Online
Rendezvényajánló
Recenziók
PR
Tanulmányok
< December 2017 >
Ke Sz Cs Sz Va
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Hírleveleink
CEO Magazin Hírlevele
Tudományos élet Hírlevele

Szakmai partnereink:


Image
Image
Image
Melléklet
A nemek közti jövedelemkülönbségek - három különböző felfogásban
2011-04 >>> Melléklet
ImageSzalai Piroska:

A nemek közti jövedelemkülönbségek – három különböző felfogásban

”Fontos, hogy mindent mérjünk, ami mérhető, és megpróbáljuk mérhetővé tenni, ami még nem az.” (Galileo Galilei)

A nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségével kapcsolatosan a két nem keresete közti eltéréseket szokták legtöbbször emlegetni. Biztosan mindannyian felfigyeltek már arra, hogy akárki szólal is meg ebben a témában mindenkitől más számokat hallunk. S ezek a számok nemcsak egy kicsit térnek el egymástól, hanem egyik a másiknak többszöröse néha. Nem könnyű dolog egyrészt eldönteni, hogy kinek higgyünk inkább, s mennyire hihetünk a számoknak, másrészt kibogozni az eltérések okát, illetve értékelni magunknak azt. Nézzük a tényeket! A nemek közti bér és jövedelemkülönbséget számos szervezet méri, de mindegyik másképp, a saját módszere szerint. Érzékelhető, hogy ez egy nagyon médiabarát” téma, mert rendre megjelennek munkaerő-közvetítő, fejvadász cégek által közzétett pr-cikkek is a sajtóban, ahol a saját adataik alapján közlik, hogy szerintük ezen vagy azon a területen mennyi a nemek közti jövedelemkülönbség. Ezekkel a számokkal most nem foglalkozunk, mert semmit sem hoznak nyilvánosságra ezen mutatók számítási módjáról. Tegyük vizsgálatunk tárgyává a hiteles szakmai szervezetek adatait!

melléklet 1-8. oldal
 
Nyílt globalizáció ellen rejtett háború, avagy a terrorizmus biztonsága
2011-03 >>> Melléklet

Dénes Tamás:

Nyílt globalizáció ellen rejtett háború, avagy a terrorizmus „biztonsága”

(Gondolatok 2001. szeptember 11. tizedik évfordulóján)

 Az író embert jóleső érzés keríti hatalmába, ha elolvasva egy-egy régebben keletkezett írását aktuálisnak tartja az abban megfogalmazott gondolatokat. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás tizedik évfordulójához közeledve átolvastam e tárgyban írt cikkeimet, tanulmányaimat, és elborzaszt, hogy a felvetett kérdések és a szigorúan szakmai (nem politikai!) válaszok éppen annyira aktuálisak ma, mint 10 évvel ezelőtt.

Jelen dolgozatomban eme sajnálatosan maradandó gondolatokat idézem fel, nem csupán „az ismétlés a tudás atyja” klasszikus bölcsesség jegyében, hanem annak reményében, hogy a már-már történelmi rálátás valóban láthatóvá teszi a terrorizmus „szövettanát” a kriptográfus mikroszkópján át.



 
A KOMÁROMI SELYE JÁNOS EGYETEM ABSZOLVENSEINEK MIGRÁCIÓS HAJLANDÓSÁGA
2011-02 >>> Melléklet
ImagePhDr. Szabó Ingrid:
A KOMÁROMI SELYE JÁNOS EGYETEM ABSZOLVENSEINEK MIGRÁCIÓS HAJLANDÓSÁGA

A tanulmány összefoglalja a migráció fogalmának magyarázatait, definícióit és a kapcsolódó elméleteket. A munkaerő mobilitása kapcsán foglalkozik a munkaerő ingázásával, amely a vizsgált térségben nagymértékben jellemző.

Az egyes migrációs elméletek szerint a vándorlás jellemzőbb a fiatal korosztályokra: jellemzően kisebbek a pszichés terheik, és nagyobb hozadékra számíthatnak. Kutatásunkban azt mértük fel, hogy ezen elméletek mennyire érvényesek a Selye János Egyetem végzős hallgatói esetében. Kérdőíves kutatással vizsgáltuk, hogy milyen elképzelésük van a jövőjükről, hogyan látják munkaerő-piaci érvényesülésük lehetőségeit. Felmértük, hogy milyen arányban tervezik a jövőbeli munkavállalást külföldön, milyen motivációval és célokkal indulnak el, mely országokat részesítik előnyben, és milyen hosszúra tervezik a külföldi tartózkodást. A migrációs hajlandóság felmérésekor vizsgáltuk a nemek, végzettség-típus és lakhely szerint tapasztalható különbségeket is.

Migrációs elméletek: okok és magyarázatok
Az a folyamat, melynek során az egyének vagy csoportok tartósan, huzamosan lakókörnyezetet, illetve társadalmat váltanak – a migráció. Az évszázadok óta szinte észrevétlenül folyó munkaerő-migráció a népességmozgás tipikus esete, de szintén évszázados múltra tekint vissza a vallási, etnikai vagy politikai okokból üldözött személyek migrációja. (Cseresnyés F., 2005)

A munkaerő-piaci mobilitás a munkaerő-kereslet és -kínálat egymáshoz való igazodásának fontos mechanizmusa. Akkor beszélünk munkaerő-mobilitásról, ha a munkavállalók a jobb körülmények, a magasabb bér vagy egyéb okok miatt megváltoztatják munkahelyüket, foglalkozásukat, és ez ideiglenes vagy végleges területi mobilitással (migrációval) is jár. A mobilitási döntések nagyban hasonlítanak az iskolába járással kapcsolatos döntésekhez. Az egyén mérlegeli a változtatás várható hasznát és költségeit. Csak akkor vállalkozik a mobilitásra, ha a várható többlethaszon meghaladja a változtatás pénzbeli és pszichikai költségeit. (Galasi P., 1997)

Hivatkozás a cikkre:

Szabó I. (2011): A komáromi Selye János Egyetem abszolvenseinek migrációs hajlandósága. CEO Magazin, XII. évf. 2. szám. Melléklet

 
A humánerőforrás-menedzsment feladata a vállalat krízismegoldásában
2011-01 >>> Melléklet
Vitežslav Hálek:
A humánerőforrás-menedzsment feladata a vállalat krízismegoldásában a Cseh Köztársaság feltételei között

A krízis a megfigyelt rendszer paramétereinek csökkenését jelenti. Esetünkben olyan vállalatról van szó, ahol az alapvető funkciók biztonsága veszélybe kerül. Az egyszerűség kedvéért a vállalat alapvető funkciója alatt a jövedelem-termelést fogjuk érteni. A vállalati krízis a társadalmi krízis különleges, többnyire gazdasági téren kialakuló jelensége. Habár a vállalati krízis a kereskedelmi versenyre épülő piacrendszer kísérőjelenségeihez tartozik, a menedzserek sora gyakran úgy viselkedik, mintha a krízis lehetősége a vállalatukat egyáltalán nem érinthetné. Más társadalmi krízisekkel szemben ezekre a vállalati krízisekre nem fordítanak jelentősebb figyelmet, arra utalva, hogy kimondottan csak a vállalat és menedzsereinek a magánügyéről van szó − függetlenül attól, hogy a továbbiakban a vállalkozás balsikereinek következményei az egész társadalmat fogják érinteni (munkanélküliség, szükséges szociálpolitika, bűnözés), ami csak egy a kor paradoxonjai közül. Ezért joggal kérhető, hogy a kétségtelenül össztársadalmi kihatású vállalati kríziseknek is megfelelő figyelmet szenteljenek, és a megoldásukhoz használjanak fel minden hozzáférhető menedzseri és egyéb eszközt.
 
Support of human resources development in small and medium companies in Czech Republic
2010-04 >>> Melléklet
ImageDoc. PhDr. Jaroslav Muzík, DrSc. – Serencéš Roman:

Support of human resources  development in small and medium  companies in Czech Republic


In 2005 Czech Republic has accepted unified definition of small and medium companies of European Union. These are companies that do not have dominant position on the market, employ up to 250 employees. Total value of their assets is up to 43 million euros and their annual turnover is not higher than 50 million euros. In Czech Republic there are more than
1 million of such companies. They present 99.8% of all business entities. These companies employ 62% of employees, their participation on gross domestic product is 35%, and they creates 53% of total added value of goods and services (data from Czech Statistical Office, 2009)

In national economy of Czech Republic small and medium companies have significant role in many sectors. Most of all are promoted in
development and research of IT, in microelectronics, biotechnology, in field of environmental activities and suchlike. Mainly it is about fields in which the company’s output does not depend on the size of capital, on
technological preparation of production and services, or on the number of workers. Small and medium companies are characterized by putting stress on knowledge, skills of their workers, and their creative capability,
inventiveness, and innovations.

 
Humán erőforrások fejlesztésének támogatása a kis- és közép- vállalkozásoknál Csehországban
2010-04 >>> Melléklet
ImageDoc. PhDr. Jaroslav Muzík, DrSc.–Roman Serencéš Ing., PhD.:

Humán erõforrások fejlesztésének támogatása a kis- és közép- vállalkozásoknál Csehországban  


Csehország 2005-ben átvette az Európai Unió kis- és középvállalkozásokról szóló, egységes meghatározását. Olyan vállalkozásokról van szó, amelyek nem rendelkeznek domináns pozícióval a piacon, legfeljebb 250 munkavállalót foglalkoztatnak. Eszközeik teljes értéke legfeljebb 43 millió euró, és éves forgalmuk nem haladja meg az 50 millió eurót. Csehországban közel 1 millió ilyen cég van, a vállalkozások 99,8%-át teszik ki. Az összes munkavállaló 62%-át foglalkoztatják, a bruttó hazai össztermék 35%-át termelik, a termékek és szolgáltatások hozzáadott értékének 53%-át generálják (a Cseh Statisztikai Hivatal 2009-es adatai).

A cseh nemzetgazdaságban a kis- és középvállalkozások szerepe több ágazatban is jelentõs. Fõként az információs technológiák fejlesztésében és kutatásában, a mikroelektronikában, a biotechnológiában és a környezetvédelemben dominálnak. Olyan területek ezek, ahol a cég teljesítménye kevésbé függ a tõke nagyságától, a gyártás vagy szolgáltatás technológiai elõkészítésétõl vagy a munkavállalók számától. A kis- és középvállalkozásokra jellemzõ, hogy munkavállalóik tudására, szakértelmére helyezik a hangsúlyt, az alkotóképességre, leleményességre és innovációra.

 
20. századi irodalmi utópia, vagy a 21. századi e-társadalom virtuális valósága?
2010-03 >>> Melléklet
Dénes Tamás:
20. századi irodalmi utópia,  vagy a  21. századi e-társadalom  virtuális valósága?
(60 éve született a NAGY TESTVÉR)

Polgári szabadságjogok,  vagy ”terrorizmus elleni küzdelem”?

 Egészen megdöbbentő, hogy a demokrácia és a polgári szabadságjogok paradicsomaként számon tartott, a Föld többi országa számára példaképül szolgáló USA-ban, a STOA jelentéseinek nyilvánosságra kerülése után is, csupán egy névtelenül nyilatkozó biztonságtechnikai szakember próbálta a nyilvánosság előtt elismerni: ”A legtöbb szakmabeli, aki az USA-ban tud az ECHELON-ról és más, elektronikus lehallgatási technikákról, kapcsolatban áll az NSA-val vagy más állami ügynökséggel, és ezek tanácsára nem feszegetik a témát. Eddig egyedül az Európai Unió merte hivatalosan vizsgálni ezeknek a rendszereknek a mûködését.”

Ennél csak a Pew Internet & American Life Project 2001-ben közzétett vizsgálata megdöbbentőbb, amely szerint az USA polgárainak 54%-a szerint jó dolog, hogy az FBI figyeli az email-forgalmat, és csupán 34% utasítja ezt el...
 
20. századi irodalmi utópia, vagy a 21. századi e-társadalom virtuális valósága? - 2. rész
2010-02 >>> Melléklet
Dénes Tamás:
20. századi irodalmi utópia, vagy a 21. századi e-társadalom virtuális valósága?
(60 éve született a NAGY TESTVÉR)

2. rész

Frank Church szenátor (USA), 30 évvel Orwell NAGY TESTVÉR utópiájának megjelenése után, immár karnyújtásnyira elérhetõ valóságként beszél arról az ”információs pajzsról”, amely a totális uralomra törõ kormányoknak tökéletes védelmet biztosít. Sajnos az azóta eltelt újabb 30 év azt bizonyítja, hogy Orwell gondolatai és a Church szenátor aggódását kiváltó jelenségek egyaránt a megvalósulás felé haladnak. Sõt, e cikk további fejezeteiben kifejezett szándékom megmutatni, hogy napjaink valósága és holnapjaink lehetõségei messze meghaladják a páratlan írói fantáziát. A globalizálódó gazdasági és társadalmi változások hátterében uralkodó mélyérdekek pedig nemigen törõdnek az emberi szabadságjogokért való aggodalmakkal.

Hivatkozás a cikkre:

Dénes, T. (2010): 20. századi irodalmi utópia, vagy a 21. századi e-társadalom virtuális valósága? (60 éve született a NAGY TESTVÉR) 2. rész. CEO Magazin, XI. évfolyam 2. szám. Melléklet

 
20. századi irodalmi utópia
2010-01 >>> Melléklet

Dénes Tamás:

20. századi irodalmi utópia, vagy a 21. századi e-társadalom virtuális valósága?
(60 éve született a NAGY TESTVÉR)

1. rész


A NAGY TESTVÉR a 20. és immár a 21. század közgondolkodásának azon ritka fogalmai közé tartozik, amelynek pontos keletkezése meghatározható. George Orwell 1949-ben megjelent, Ezerkilencszáznyolcvannégy című regényének első oldalán csupa nagybetűvel született meg ez a fogalommá vált alak…

 
A kis-és középvállalkozások infokommunikációs eszközökkel való lefedettsége és innovációs képessége
2009-04 >>> Melléklet
Dr.  Opitz Éva - Kovács István:
A kis-és középvállalkozások infokommunikációs eszközökkel való lefedettsége és innovációs képessége

Egy kis és nyitott ország számára a versenyképesség tényezőinek megteremtése a gazdasági növekedés lehetőségét képezheti. A hármas gyémánt struktúrája szerint1 a versenyképesség első szintje a legfőbb makrogazdasági mutatók alapján kerül értékelésre. A második szint az első szinten lévő mutatók okaira keresi a választ, amelyek további támpontot szolgáltatnak a vállalati versenyképesség jövőbeni alakulására. A harmadik szint a globális összefüggéseket vizsgálja, és azokat a nemzetközi tényezőket foglalja magába, amelyek a vállalat nemzetgazdasági szintű környezetére utalnak.   Egy más megközelítésben megkülönböztetjük a versenyképesség keresleti oldalát (output), amely a nemzetközi piacok általi elismerést mutatja meg. Ennek fő mutatói például a világkereskedelemben elfoglalt hely és az egyes részpiacokon való piaci részesedési adatok. A versenyképesség kínálati oldala (input) mutatja meg mindazon tényezőknek a fejlettségét, amelyek a keresleti versenyképesség megteremtéséhez szükségesek, így a termelékenység, a költségek, az árak, a humán erőforrások, az üzleti környezet, az IKT-val (infokommunikációs technológia – a szerk.) való lefedettség, az adózás, az infrastruktúra, az innovációs környezet stb.

Hivatkozás a cikkre:

Opitz,  É.- Kovács, I. (2009): A kis- és középvállalkozások infokommunikációs eszközökkel való lefedettsége és innovációs képessége. CEO Magazin, X. évfolyam 4. szám. Melléklet

 
Út az IQ-dominanciájú vezetéstől az IQ-EQ egyensúlyon alapuló vezetésig
2009-03 >>> Melléklet
Dr. G. Tóth Károly:
Út az IQ-dominanciájú vezetéstől az IQ-EQ egyensúlyon alapuló vezetésig


A XXI. század első évtizedében a sok-sok változás között kiemelkedő helyet foglal el az érzelmi tényezők alkalmazásának általánosnak mondható térhódítása, az érzelmi intelligencia felértékelődése.
Az érzelmi intelligencia elméleti kérdéseinek tudományos rendszerezése után, az ezredforduló éveiben óriási ütemben megkezdődött az érzelmi tényezők gyakorlati alkalmazásának megalapozása.
A magán- és az üzleti élet eseményei egyre több olyan helyzetbe torkolltak, ahol racionális felfogásunk szerint már ésszerű megoldás nem lehetséges. A legkülönbözőbb élethelyzetek viszont azt mutatják, hogy ezekben a kilátástalannak látszó esetekben is előfordulnak jó megoldások. A racionális gondolkodásunkat megcáfoló esetek érthetetlenek, és ezért misztikusak voltak mindaddig, míg az érzelmi intelligencia területén élen járók nem kezdték el a misztikus esetek tudományos feldolgozását.
A vizsgálatok egyértelműen bizonyították, hogy az ilyen, misztikusnak tűnő esetek hátterében minden esetben az érzelmi tényezők játszották a döntő szerepet.
A megvizsgált esetek azt mutatják, hogy az érzelmi tényezők által ”befolyásolt” emberek gyakran a ”józan észt” meghaladó eredmények elérésére képesek.
Az érzelmi tényezőknek e kedvező hatását legelőször a sportversenyeken kezdték el hasznosítani, de igen hamar megkezdődött az érzelmi tényezők üzleti alkalmazása is.
A sport és az üzleti élet egyre fokozódó követelményei arra kényszerítették az embereket, hogy IQ-dominanciájú meggyőződésük ellenére kezdjenek el érdemben foglalkozni az érzelmi intelligencia kérdéseivel, és kezdjék el az érzelmi tényezők gyakorlati alkalmazását.
Sok vállalatvezető kortársammal együtt én is végigjártam azt a szellemileg komoly befektetést igénylő utat, ami IQ-dominanciájú beállítottságomtól elvezetett a kiegyensúlyozott IQ-EQ alapú gondolkodásig és vezetésig.
Ebben a rövid tanulmányban összefoglalom azokat a legfontosabb lépéseket és tanulságokat, melyek ezt az utat jellemzik.
A folyamat könnyebb áttekinthetősége érdekében az egyes fontosabb részeket úgynevezett ”keretes írásokban” foglaltam össze.

Hivatkozás a cikkre:
G. Tóth, K. (2009): Út az IQ-dominanciájú vezetéstől az IQ-EQ egyensúlyon alapuló vezetésig. CEO Magazin X. évfolyam 3. szám. Melléklet


 
A női munkavállalás és a lifelong learning kapcsolata
2009-02 >>> Melléklet
Dr. habil. Noszkay Erzsébet:

A NŐI MUNKAVÁLLALÁS ÉS A LIFELONG LEARNING KAPCSOLATA
2. rész

Mottó: ”A fő kérdés tehát, hogyan tudjuk az oktatási rendszerek nehézkességét áthidalva rábírni őket, hogy a kellő irányba változzanak. A célnak már nem a hagyományos értelemben vett képzettségnek  kell lennie, hanem a tanulási képesség kialakításának és továbbfejlesztésének azért, hogy az egyén egész élete során képessé váljék a környezet változásaira való adekvát reagálásra.”(Coombs [1969] 18.o.)

A Lifelong Learning Magyarország Alapítvány 2009-ben kutatást folytat "Lehet-e eszköz az egész életen át tartó tanulás a nők aktív munkában tartásához, illetve a hosszú időre munkából kiesett nők a munka világába történő reintegrációjához?" címmel. A kérdőíveket részben on-line módszerrel, a www.e-benchmark.hu kutatórendszerén, részben pedig személyes kikérdezéssel veszi fel a kutatócsoport. Mintegy 1000 választ várnak. Õsztől az Alapítvány honlapján elérhető lesz az összefoglaló elemzés.
Előző és jelen lapszámunk mellékleteiben a felmérést megelőzően elkészített előtanulmányt adjuk közre.

Hivatkozás a cikkre:

Noszkay, E. (2009): A női munkavállalás és a lifelong learning kapcsolata 2. rész. CEO Magazin, X. évfolyam 2. szám. Melléklet

 
A női munkavállalás és a lifelong learning kapcsolata
2009-01 >>> Melléklet

Dr. habil. Noszkay Erzsébet:

A női munkavállalás és a lifelong learning kapcsolata

A Lifelong Learning Magyarország Alapítvány 2009-ben kutatást végez a női munkavállalás és a lifelong learning kapcsolatáról. A kérdőívek felvétele a tanulmány írása idején zajlik, párhuzamosan az interneten, az e-benchmark.hu online kérdőíves rendszerén, illetve papír alapú kérdőívek segítségével. Mintegy 1000 választ várnak. ősztől az Alapítvány honlapján elérhető lesz az összes beérkezett válasz alapján készült összefoglaló elemzés. Mellékletünkben most a felmérést megelőző, előkészítő tanulmányt közöljük.

Hivatkozás a cikkre:

Noszkay, E. (2009): A női munkavállalás és a lifelong learning kapcsolata  1. rész. CEO Magazin, X. évfolyam 1. szám. Melléklet


 
Az életen át tartó tanulásról.......
2008-04 >>> Melléklet
Melléklet

Prof. Dr. Besenyei Lajos: Az életen át tartó tanulásról.......



Az életen át tartó tanulás – tartalmát tekintve – nem új keletű fogalom, évszázados hagyományok és példák igazolják azt, hogy az emberi tudás megszerzésének tanulási (iskolai) időszakán túl mindig fontosnak tartották az egyén folyamatos tanulását. Ennek kettős oka volt: egyrészt a gyakorlati munka megkövetelte az állandóan változó, új kihívásokkal szembeni, folyamatos felkészülést, másrészt az egyén objektíve adódó, tudás iránti vágya. Ez utóbbit szellemesen érzékelteti Fridrich Schleger német író és nyelvész (1772-1829), aki szerint ”minél többet tud valaki, annál több a tanulnivalója. A tudással egyenes arányban nő a nem tudás, vagy inkább annak tudása, hogy mi mindent nem tudunk.”

A jó pap is holtig tanul magyar közmondás alapgondolata is ehhez a gondolatkörhöz kapcsolódik.
Észre kell azonban venni, hogy napjainkban, a XXI. század első éveiben az életen át tartó tanulás szinte közhellyé vált, nincs olyan tudományos-szakmai konferencia, értekezés, tanulmány, amelyben ne jelenne meg ez a kérdéskör.

Fontos tisztázni, hogy nem egyfajta divatirányzat, esetleges kutatói ”hóbort” áll e jelenség mögött, hanem egy objektív folyamat, amely napjainkban, a tudásalapú társadalomban, az új tudásgazdaság kialakulásában kapott értelemszerűen kiemelkedő szerepet.

Hivatkozás a cikkre:

Besenyei, L. (2008): Az életen át tartó tanulásról… CEO Magazin, IX. évfolyam 4. szám. Melléklet
 
A tudástőke mérési módszerei és használhatóságuk
2008-03 >>> Melléklet
MELLÉKLET

ImageDr. Boda György


A mérés mindig egy reflexió, egy objektumról alkotott szubjektív kép. Értéke, pontossága, relevanciája mindig attól függ, hogy mennyire értjük magát az objektumot. Gondolkodjunk annak az ősünknek a szemével, aki nem ismerte az iránytűt. Neki a fák mohos oldala jelezte az északi irányt. Pontosabban tudott tájékozódni az, aki már iránytűvel rendelkezett. A mohás módszerhez képest már jelentőst fejlődést érzékelt, de el sem tudta képzelni azt a pontosságot, amit a GPS-rendszerek jelentenek a tájékozódásban. Ezen fázisok mindegyike egy jelentős előrelépést jelentett a mérésben, de nemcsak abban, hanem a földrajzi ismereteink fejlődésében is. A példa tanulsága: csak az tud mérni, aki érti azt a jelenséget, amit mér, és a pontosabb mérés mindig feltételezi a mérendő objektum alaposabb megértését. Fordítva: aki nem tud mérni, az nem eléggé érti magát a jelenséget.

Hivatkozás a cikkre:

Boda, Gy. (2008): A tudástőke mérési módszerei és használhatóságuk. CEO Magazin, IX. évfolyam 3. szám. Melléklet
 
MARKETINGTERVEZÉS KISVÁLLALATOKNÁL
2008-02 >>> Melléklet
Image
Dr. Rekettye Gábor:


A gazdasági közeg, amelyben a magyar kisvállalatok dolgoznak, komoly átalakuláson megy keresztül napjainkban. Ennek az átalakulásnak a legfontosabb ismérve a verseny erősödése a gazdasági élet csaknem minden területén. A mikrovállalkozások többsége a lokális piacok (az adott település, régió) igényeinek kielégítésére jön létre. Kisebb hányaduk tekinti az egész országot piacának, és még kisebb részük kíván – főleg az első időszakban – a nemzetközi piacokra kilépni. A verseny erősödése azonban a lokális piacokon is érezhető tény. Európai Uniós tagságunk és a világgazdaságot átszövő globalizáció (az áruk, szolgáltatások, a tőke és a munkaerő egyre szabadabb áramlása) egyre inkább azt eredményezi, hogy a lokális piacon megjelenő vállalkozásnak létrejötte pillanatától kezdve a nemzetközi versennyel kell szembenéznie. Ehhez a versenyhelyzethez társul még egy fontos tényező: a vevők egyre tudatosabbá válása. Az egyre bővülő kínálat, az információkhoz való hozzáférés leegyszerűsödése a fogyasztókat, a vásárlókat egyre igényesebbé, az áruk és szolgáltatások beszerzésében egyre kényelmesebbé, ugyanakkor egyre árérzékenyebbé teszi.

Hivatkozás a cikkre:

Rekettye, G. (2008): Marketingtervezés a kisvállalatoknál. CEO Magazin, IX. évfolyam 2. szám. Melléklet
 
A tudásmenedzsment szerepe és helye
2008-01 >>> Melléklet
Lektorált!Dr. habil. Noszkay Erzsébet

A tudásmenedzsment szerepe és helye

az MTA VSZB Tudásmenedzsment Albizottsága munkájának és eredményeinek tükrében


A Magyar Tudományos Akadémia Vezetés- és Szervezés­tudo­mányi Bizottsága 2002-ben hozta létre a Tudásmenedzsment Albizottságot, azzal a céllal, hogy létrejöhessen egy olyan mûhelysorozat, amely alkalmat teremt a tudásmenedzsment kutatómûhelyeinek, alkalmazásfejlesztõinek, alkal­mazóinak eredményeik, esetleges kudarcaik, mások számára is hasznos konklúzióik bemutatására.
Jelen munka – az egyes tudásmenedzsment-generációk mentén – a TM Albizottság tagjai által végzett felmérések, valamint a közvetlen gyakorlati tapasztalatok, illetve egy-egy sikeres vállalati megoldás alapján vázolja fel, hogy az intellektuális tõke eredményes hasznosítása kapcsán milyen megoldandó problémák idõszerûek a hazai tudásmenedzsment alkalmazásfejlesztése terén. Napjainkra soha nem lá­tott mértékben gyorsulnak fel a változások, s velük összefüggésben a tudás, az ismeretek el­évülésének sebessége is egyre fokozódik. Századunkban ezért mind nagyobb értékkel bír az az újdonságteremtõ tu­dás, amely a hozzáadott érték növe­lésé­ben, a versenyképes elõ­nyök megteremtésében egyre nagyobb jelentõséggel vesz részt. Ezt az értékes, rejtett tudást képes a tudásmenedzsment – esz­köztárával és módszereivel – integ­rálni, kezelni és hozzáa­dott értékké változtatni. Napjainkra – noha a tudás és a tudás me­nedzselése mindig is létezett – rendkívüli mértékben fel­fokozódott a tudás természetével, mibenlétével, kinyerhe­tõ­sé­gével, integrálásával és felhasz­ná­lá­sával kapcsolatos ku­tatások és módszertani megoldások iránti érdeklõdés. Ebben az informatikai megoldások ugrás­szerû fejlõdésének nemcsak kitüntetett szerepe van, de nélkü­le maga a tudásmenedzsment, mint rendszer sem lenne megvalósítható.

Hivatkozás a cikkre:

Noszkay, E. (2008): A tudásmenedzsment szerepe és helye az MTA VSZB Tudásmenedzsment Albizottsága munkájának és eredményeinek tükrében. CEO Magazin, IX. évfolyam 1. szám. Melléklet
 
A számvitel a vezetés szolgálatában
2001-06 >>> Melléklet
Dr. Sztanó Imre

A számviteli előírások betartása nem csupán kellemetlen kötelezettség, a különféle kimutatások elkészítése igen sok hasznos információval szolgál a vállalkozás pillanatnyi és a jövőben várható gazdasági helyzetére vonatkozóan. Segíti a vállalkozás aktív alkalmazkodását a környezeti kihívásokhoz, megfelelő adatokat szolgáltatva a vezetői döntésekhez. Fontos eszköze a terve-zésnek, a szervezésnek, a hatékonyság mérésének, és nagymértékben megkönnyíti a helyes döntések meghozatalá
 
Nemtudás a tudástársadalomban
2006-01 >>> Melléklet
Prof. Dr. Bangó Jenő

A tudásalapú társadalom fontos feladata a nemtudás elemzése. A tanulmányban kérdéseket teszek fel a nemtudásról, a tudásdeficitro~l, és a rendszerelméleti szociológia szempontjából vázolom fel a nemtudás problematikáját. Különbséget teszek tudományos, elméleti és mindennapi alkalmazott nemtudás között. Ez utóbbihoz az Alkalmazott Nemtudás Intézet internetes oldalaiból hozok példákat, és megteszem a magam kommentárjait. A tudományos nemtudás témájának tárgyalásánál bemutatok egy vitát két német szociológus (Japp és Wehling) között a "nem specifikus" és a "nem tudott" nemtudásról. A két szociológus a kergemarhavész esetét boncolgatva terjeszti elo~ érveit. Epilógusként három középkelet-európai író (Kafka, Musil és Kundera) mu^veibo~l fejtegetem ki az alkalmazott nemtudás irodalmi vetületét
 
Döntésvezérelt tudásmenedzsment
2004-01 >>> Melléklet
Dr. Baracskai Zoltán – Velencei Jolán

A tudásmenedzsment lényege a hallgatólagos személyes tudás "kihúzása", szavakba öntése és rendezése, hogy mások számára elérhető és hasznosítható legyen. Csak a nagy vállalatoknak van szükségük tudástérképre. Ott, ahol az alkotók (Knowledge Worker) ismerik egymást, kidobott pénz. Ahol több mint 200 ember használja a tudást, ott már nagyon sok időbe telik a tudás megtalálása.
 
A "globális falu" már itt van
2004-02 >>> Melléklet
Göran E. Sjöberg

Az Amerikai Public Relations Szövetség (Public Relations Society of America, PRSA) ez évi konferenciájának fő témája "a public relations a változások és a kihívások világában". Ahogy a Ford szakembere, Walter Jennings is mondja a konferencia programfüzetének címlapján: "egy válság, illetve változás menedzselése egyike a leghálásabb kihívásoknak." 40 év változásmenedzselési és válságkezelési gyakorlatával a hátam mögött teljes mértékben egyet kell értenem vele. De emeljük csak ezt az állítást országos, illetve globális szintre.
 
A hírnévről ( II )
2000-03 >>> Melléklet
Dr. Szeles Péter
 
Trendek és fejlődés az európai piacon
2000-02 >>> Melléklet
Bo Sandqvist előadásából készítette dr. Kandikó József
 
A hírnévről (II.)
2000-03 >>> Melléklet
dr. Szeles Péter

Ma már a fogyasztó - piaci viszonyoktól függetlenül - nem névtelen képződménynek tekinti a termékek, szolgáltatások mögött álló vállalatot, hanem értesüléseket kíván szerezni a vállalatnak, mint egésznek magatartásáról, mérlegeli annak hírét és hírnevét is. A vállalatnak tehát arra kell törekednie, hogy egyéni, mással össze nem téveszthető identitásra/arculatra tegyen szert, amely számot vet egyrészt a vállalati célokkal, másrészt a vállalat környezetének igényeivel is.
 
Marketing a kultúrában avagy a kulturális vállalkozások (intézmények és rendezvények) marketingje
2003-06 >>> Melléklet
Dr. Kandikó József

A piacgazdaságra átállt Magyarországon a marketing terjedése igen gyors volt. A kilencvenes évek végére általánossá vált a gazdálkodás reálszférájában, még akkor is, ha jelentős - bár érthető - különbségek fedezhetők fel a nagy, multi-nacionális vállalatok, valamint a többnyire hazai tulajdonú kis- és közepes vállalatok marketinggyakorlatában. A piaci viszonyok erősödése azonban a társadalmi-gazdasági lét más (non-profit) területein - pl. az önkormányzati munkában, az egészségügy, az oktatás, a kultúra, stb. területén - is egyre sürgetőbbé teszi a piackonform működési és gazdálkodási szemlélet elterjedését, valamint az ehhez szükséges módszerek alkalmazását.
 
Hogyan működik az Európai Unió költségvetése?
2003-05 >>> Melléklet
Dr. Vigvári András CSc.

Közeleg hazánk európai uniós tagsága. Jövőre felgyorsulnak a 2007-2013 közötti időszakra szóló pénzügyi keretterv munkálatai. Ez az írás arra vállalkozik, hogy bemutassa az EU egyik legfontosabb, de Magyarországon talán még nem eléggé ismert pénzügyi eszközének szerepét. Mint lényegében minden EU-intézmény, a Közös Költségvetés működése sem érthető meg anélkül, hogy kicsit megismerkednénk a különböző megoldások kialakulásának történetével. Ezeket a részeket a cikkben igyekeztem a szükségesnek látszó minimumra szorítani.
Az Európai Unió létrejöttével a nemzetállamok feletti politikai és gazdasági képződmény jött létre, amely a tagállamok gazdaságainak integrálását, illetve a gazdasági problémákat elsősorban piaci eszközökkel kívánja megoldani. Ugyanakkor nagyon fontos szerepet tölt be e folyamatban a közösségi gazdaságpolitika, amely döntően olyan területeken jut szerephez, ahol az integráció költségeit és hasznait politikai eszközökkel kívánják megosztani. Az Unió intézményrendszere még fejlődőben van, egyfelől különböző víziók léteznek a továbbfejlesztés szükséges irányairól, másfelől elképzelhető bizonyos rendszerek, közösségi politikák megszüntetése.
 
Költség vagy befektetés?
2003-04 >>> Melléklet
Dr. Boda György

"Az elmúlt két hónap alatt két olyan fontos vitafórumon vettem részt, melyen a címben felvetett kérdés nagy súllyal merült fel. Az első egy hazai nagyvállalat felsővezetői fórumán hangzott el. A második a hazai humánpolitikusok egy jelentős tanácskozásán. Mindez azt bizonyítja, hogy a kérdés felettébb időszerű.

Hogyan merült fel ez a kérdés a felsővezetői fórumon? A téma az emberi tőkébe való befektetés hasznossága, megtérülése volt. Természetesen az előadó amellett érvelt, hogy ez a vállalat jövőbeli eredményessége szempontjából elkerülhetetlen. Rögtön magasba lendült egy kéz. "Igaz, hogy az emberi tőkébe be kell fektetni, de hogyan magyarázzuk meg ezt a tulajdonosainknak, amikor ők elsősorban pénzügyi eredményt akarnak látni, és az emberi befektetések költségei azt csökkentik?"
 
Informatikai beruházások üzleti értékelése
2003-03 >>> Melléklet
Dr. Bőgel György

Vállalatok és más intézmények évről évre dollármilliárdokat költenek informatikai beruházásokra. Az IDC 2002. októberi prognózisa szerint az információtechnológiai (IT) kiadások 2002-ben elérik a 981 milliárd dollárt. Az Amerikai Egyesült Államokban az üzleti célú információtechnológiai beruházások (számítógépek, kommunikációs eszközök, szoftver) GDP-hez viszonyított aránya 2000-ben meghaladta a 4%-ot, és még a 2002. "rossz évben" is várhatóan több lesz 3%-nál. Aki a különböző számokat és prognózisokat tanulmányozza, könnyen ellentmondásokra bukkanhat, ami nem véletlen: a pontos mérést és összehasonlítást számos módszertani probléma nehezíti. Egyben azonban mindenki egyetért: az informatika óriási tételt jelent az intézmények beruházási költségvetéseiben és eredménykimutatásaiban.
 
<< Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>

Találatok 1 - 30 / 58
Rss FeedReader
 
News Titles
Feed Sources
Fetch/Save Feed
Your Saved Feeds
http://www.kormany.hu/rss/hu/hirek
http://www.kormany.hu/rss/hu/dok
http://www.kormany.hu/rss/hu/videok
http://www.nfu.hu/rssfeed.php?type=kozlemenyek
http://www.lifelonglearning.hu/lllma_feed.xml
http://www.tpf.hu/rss.php
You need to login first!
Kutatások, felmérések

Népszerű cikkek

Hirdetések

FeltűNŐsiker program csak hölgyeknek

Image
 

 
 
Image
Tudástőke Konferenciák


     
 
© 2017 CEO - A gazdasági intelligencia magazinja
 

Piac- és HR kutatások

www.e-benchmark.hu a CEO Magazin kiemelt támogatója.
A CEO magazin szerkesztőségének számítógépeit a CEO vírus vírusirtó védi.
G-Data