2008-02
|
Dénes Tamás:
Hunyadi Mátyás titka,
avagy a magyar titkosírás kezdetei
A 2008. esztendő a reneszánsz éve Magyarországon. Hunyadi Mátyás trónra lépésének 550. évfordulója tehát nemcsak egy szokványos megemlékezésre ösztönöz nagy királyunkról, hanem alkalmat kínál arra is, hogy újraértékeljük a reneszánsz kort. Íme, a lehetőség egy új reneszánsz kor, a 21. század infokommunikációs társadalmának újragondolására, és eme neoreneszánsz gondolat méhében megfoganhat az INFOrmációs renaisSANCE, azaz az INFOSANCE kor eszméje1.
Hivatkozás a cikkre:
Dénes, T. (2008): Hunyadi Mátyás titka, avagy a magyar titkosírás kezdetei. CEO Magazin, IX. évfolyam 2. szám. 22-26. pp |
2006-04
|
Walt Disney
Kiszámolta már valaki, hány helyen vették nyilvántartásba születési dátumát? Én hihetetlenül sokszor írtam be valamilyen nyomtatványba, és sosem nekem volt fontos, hanem mindig annak, aki kérdezte. Soha egyetlen nyomtatványkitöltés közben sem volt "heuréka" élményem. Kivételesen rossz élmény az autó- és a telefonvásárlás nyilvántartása. |
2006-04
|
Joseph Duveen
Valóságos kiváltság volt műtárgyat vásárolni Joseph Duveentől. ő legalábbis ilyen színben tüntette fel a dolgot. Egy ízben, a 30-as években azt mondta egy iparmágnásnak - Amerika egyik leggazdagabb emberének -, hogy amaz még nem érett arra a Rembrandtra, amely után annyira epekedett. A Rembrandt kilógott volna az iparmágnás képgyűjteményéből, amelynek egyetlen darabja sem számíthatott arra, hogy a remekművek közé sorolják. Duveen akkor egy olyan képet adott el neki, ami bár nem Rembrandt volt, de mégis értékes alkotás. Néhány évvel később, miután jó néhány festményt vásárolt már Duveentől, a műkereskedő elérkezettnek látta a pillanatot, hogy a mágnás Rembrandtot vásároljon. |
2007-01
|
Mikor Estée Lauder gazdag lett és híres, a riporterek kérdezősködni kezdtek a múltjával kapcsolatban. ő akkor azt válaszolta, hogy Európában született, arisztokrata családban, apja az egyik legősibb európai dinasztia, a Habsburgok szövetségese volt. Még akkor is, amikor az Egyesült Államokba érkezett, sétabotot és kesztyűt hordott. Valóban? Igen, válaszolta Estée, miközben a szeme se rebbent. |
2007-02
|
Dénes Tamás
A világ első sakkozó- és beszélőgépe, avagy a mesterséges intelligencia kezdetei
2007. március 24-től május 28-ig a Műcsarnokban volt látható Kempelen Farkas két leghíresebb alkotása, a „beszélőgép” és a „sakkautomata”. A sakkautomata, amely csak „a török”-ként vonult be a történelembe, évszázadokon keresztül foglalkoztatta a tudósokat, művészeket és a laikusokat, mivel titkát senkinek nem sikerült megfejteni. |
2007-02
|
Fiatal korában, miközben éves szabadságát tervezgette, George Eastman úgy döntött, hogy megpróbálkozik a fényképezéssel, amiről akkoriban annyit beszéltek az emberek. Barátai biztosan el lettek volna ragadtatva azoktól a képektől, melyeket a Karib-tenger egyik történelmi városáról – Santo Domingoról – szándékozott készíteni. |
2007-02
|
Pályája elején Konosuke Matsushita olyan elemes kerékpárlámpát készített, ami kb. 30 órán át égett, sokkal tovább, mint az akkoriban kapható bármely más lámpa. Szkeptikus kiskeres-kedők csak a fejüket rázták, mikor megpróbálta eladni őket. Így aztán Matsushita egy tucat boltban otthagyta lámpáit, bekapcsolta őket, aztán megvárta, míg lemerülnek. Kezdtek befutni a rendelések. |
2007-03
|
Kb. tíz évvel ezelőtt egy japán tévémusorban felkérték a nézőket, hogy mondják meg, mit tartanak a 20. század legnagyobb találmányának. Némi derültséget, nagy meglepetést és kisebb bosszúságot okozott, mikor a nézők választása – elsöprAndo Momofuku, a tésztacsináló
Kb. tíz évvel ezelőtt egy japán tévéműsorban felkérték a nézőket, hogy mondják meg, mit tartanak a 20. század legnagyobb találmányának. Némi derültséget, nagy meglepetést és kisebb bosszúságot okozott, mikor a nézők választása – elsöprő többséggel – az instant tésztára esett. Vajon csak tréfa volt, vagy valamilyen reklámfogás? Hol maradt a nukleáris energia, a műhold vagy a televízió? többséggel – az instant tésztára esett. Vajon csak tréfa volt, vagy valamilyen reklámfogás? Hol maradt a nukleáris energia, a műhold vagy a televízió?
Hivatkozás a cikkre:
Ando Momofuku, a tésztacsináló. CEO Magazin 2007. év, VIII. évfolyam 3. szám. 25-26. pp |
2007-03
|
Dénes Tamás
A világ első sakkozó- és beszélogépe, avagy a mesterséges intelligencia kezdetei - II. rész
„Kempelen, mint elmés mekhánikus”, avagy az első sakkozógép rejTénye Kempelen Farkas legjelentősebb találmánya a beszélőgép volt, amit süketnémáknak és beszédhibásoknak tervezett, mégsem erről vált igazán híressé, hanem sakkozógépéről, holott azt csak Mária Terézia kérésére készített szellemes játékszernek szánta. Abban az időben ki ne hallott volna Kempelen Farkas híres sakk-automatájáról? Hiszen szinte az egész világon akkora volt a visszhangja, hogy egész irodalma keletkezett, újságcikkek és tanulmányok százai foglalkoztak vele, tíz nyelven írtak róla könyveket.
Hivatkozás a cikkre:
Dénes, T. (2007): Kempelen Farkas velünk él. A világ első sakkozó- és beszélőgépe, avagy a mesterséges intelligencia kezdetei II. rész. CEO Magazin, VIII. évfolyam 3. szám. 21-25. pp |
|