CEO logo
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
  • CEO - A gazdasági intelligencia lapja
   
  2017. október 17. kedd 10:50  
CEO
Hírek
Konferenciák
CEO Pályázati Iroda
Akciók
Előfizetés, megrendelés
Impresszum
Szerkesztőbizottság
Médiaajánlat
Állásajánlat
Rovataink
CEO - Archivum
CEO - Online
Rendezvényajánló
Recenziók
PR
Tanulmányok
< Október 2017 >
Ke Sz Cs Sz Va
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
Hírleveleink
CEO Magazin Hírlevele
Tudományos élet Hírlevele

Szakmai partnereink:


Image
Image
Image
Olvasta már?
The Public Philosophy

Walter Lippmann:

The Public Philosophy

Walter Lippmann The Public Philosophy c. könyvének magyar fordítását a Bagolyvár Kiadó adta ki, még 1992-ben, hátsó borítóján a következő ajánlással: „Meggyőződésünk, hogy aki elolvassa A közjó filozófiáját, közelebb jut azoknak a problémáknak a megértéséhez, amelyeket meg kell oldanunk, hogy intézményeink, közéletünk és egész társadalmunk valóban demokratikus legyen.” A stratégiai és diplomáciai döntések olyan mélységű szakértelmet, tapasztalatot és érett ítélőképességet kívánnak, amelyeket az újságokból, rádióból, tv-ből nem lehet megszerezni. Ahogyan ennyi ismeret alapján nem tudná senki eldönteni, hogy amputálni kell-e egy lábat, vagy sem, ugyanúgy országos jelentőségű stratégiai kérdésekben sem tud ily módon dönteni. A könyv tartalma nagyobb látóterű, mint a vállalati szféra, de egy vállalat számára semmiképpen sem indifferens az a közeg, amelyben létezik, és nem árt, ha egy vállalatvezető olyan törvényszerűségek ismeretébe kerül, amelyek makro- és mikro szinten egyaránt érvényesek, felismeri őket, és számolni tud velük. Lippmann nem azt tűzte ki célul írásával, hogy háborúkat történetileg elemezzen. Ellenkezőleg: a háborúk irányították rá a figyelmét, hogy valami baj van az újkori demokrácia működésével…

Könyvében az okok feltárásával együtt eszközt is ajánl a megoldáshoz. Ez az eszköz nem egyszeri használatra készült, nem eldobható. Inkább a stafétabothoz hasonlatos, amelyet – e konkrét esetben – az egyik nemzedéknek kell a másik – az utána jövő – kezébe adnia. Időszerű-e átvenni és továbbvinni ma ezt a stafétabotot? Döntse el a végén a kedves Olvasó maga!

38-44. oldal

 
Csúcsteljesítmény paranoiával - Andrew Grove-tól 2.

Csúcsteljesítmény paranoiával - Andrew Grove-tól

2. rész: Csak a paranoidok maradnak fenn

„... az érzelmi tényezők következtében a legtöbb vezető túl keveset tesz túl későn, ezért elszalasztja azt a védelmet, amelyet a jelenlegi üzlet egyébként biztosíthatott volna vállalata számára. Rá kell bírnunk magunkat, hogy legyőzzük ezt a hajlamunkat: túl keveset tenni, túl későn!”

„Visszatekintve a karrieremre, egyetlen kemény változtatást sem hajtottam végre..., melyről később nem gondoltam, hogy jobb lett volna egy évvel korábban lépnem.”

27.

 
Csúcsteljesítmény paranoiával - Andrew Grove-tól 1.

Csúcsteljesítmény paranoiával - Andrew Grove-tól

1. rész: Csúcsteljesítményű vezetés

 

Kétrészes cikkünk Andrew Grove két sokat mondó könyvére épül. Az elsődleges kapocs, amely a két könyvet összeköti, bizonyára szembetűnő: azonos a szerző. Van azonban más összefüggés is közöttük: milyen szervezeti kultúra teszi azt lehetővé (Csúcstelejsítményű vezetés), hogy egy – termékét és volumenét tekintve – világelső nagyvállalat átvezethető legyen a halál völgyén, egy gigantikus erejű („10X”) változás közepette (Csak a paranoidok maradnak fenn)? Még egy sajátos kapcsolat: amikor az első könyv íródott, a másodikban leírt történet kezdődött. A Paranoidok ... kiadási éve 1997, a Csúcsteljesítményű vezetésé 1983, amelyhez 1995-ben új előszót írt a szerző – időközben szerzett tapasztalatai alapján. Az évszámokat nézve akár elavultnak is tekinthetnénk e könyvek mondanivalóját. De – talán egyetértenek velem – nagyon is aktuális mindkettőé. Szavatossági idejüket így határoznám meg: minden teljesítményelvű és demokratikusan működő társadalomban „korlátlan ideig felhasználható”.

Az író tanácsai elsősorban vállalatokhoz, ill. azok vezetőihez szólnak. Alkalmazhatók azonban ennél a méretnél kisebb szervezetnél – egyes ember – és ennél nagyobbnál is – ország, társadalom.

Elavulhat-e pl. az a gondolat, amellyel  az alkalmazottakhoz fordul: „A rossz hír az, hogy senki sem tartozik biztosítani a karrierünket. Karrierünk alakítása kizárólag tőlünk függ. Mi vagyunk a birtokosai és formálói. ... úgy kell magunkra tekintenünk, mint aki nem alkalmazott. Úgy kell magunkra tekintenünk, mint aki olyan üzletben dolgozik, ahol egyetlen alkalmazónk van – mi magunk.... Millió és millió hasonló üzlettel állunk versenyben.. Ezért, ha munkát akarunk, és meg is akarjuk tartani, állandóan azon kell lennünk, hogy megőrizzük egyéni versenyelőnyünket.”

Ha pedig a nagy, a társadalmi méretet vesszük figyelembe: feltételezem, hogy bármely politikai vezető jó nyomon járna, ha felhasználná Grove felismeréseit és javaslatait tervezési, szervezési és vezetési munkájában.

22.

 
Rss FeedReader
 
News Titles
Feed Sources
Fetch/Save Feed
Your Saved Feeds
http://www.kormany.hu/rss/hu/hirek
http://www.kormany.hu/rss/hu/dok
http://www.kormany.hu/rss/hu/videok
http://www.nfu.hu/rssfeed.php?type=kozlemenyek
http://www.lifelonglearning.hu/lllma_feed.xml
http://www.tpf.hu/rss.php
You need to login first!
Kutatások, felmérések

Népszerű cikkek

Hirdetések

FeltűNŐsiker program csak hölgyeknek

Image
 

 
 
Image
Tudástőke Konferenciák


     
 
© 2017 CEO - A gazdasági intelligencia magazinja
 

Piac- és HR kutatások

www.e-benchmark.hu a CEO Magazin kiemelt támogatója.
A CEO magazin szerkesztőségének számítógépeit a CEO vírus vírusirtó védi.
G-Data